Segítség az íráshoz #3

"Páran segítséget kértek tőlem, hogyan kezdhetnének el írni, illetve ahhoz, hogy fejlődjenek az írásban, tehát úgy gondoltam itt az ideje ennek a cikknek, nem húzogatom tovább az időt vele. Mivel ez egy hosszú téma, így arra gondoltam időnként kiteszek egy ilyen Segítség a blogoláshoz bejegyzést, amiben mindig 4 darab tanácsot teszek közzé. Persze csak ha tetszik nektek ez a téma."
  • TÁJLEÍRÁSOK: Senki sem szereti az olyan történeteket, amik csupa párbeszédből állnak, esetleg azokat, amikben az található hogy XY megfésüli a haját, felveszi a kék ruhácskáját a hozzá illő kék magassarkúval. Valljátok be, ez így van. Sokkal élménydúsabb, illetve jobban eltudjuk képzelni a sztorit akkor, ha leírja az író, hogyan nézett ki XY szobája, melyik sarokban állt az ágy, az íróasztal és így tovább. Persze azért a megfelelő kereteken belül, ne essetek George R.R. Martin hibájába (félreértés ne essék, szeretem a könyveit), amit a Trónok harca könyvsorozatba csinál, hogy 8 oldalon keresztül írja le, hogy lehullik a levél, de te átlapozod, aztán lapozhatsz vissza 4 oldalt, mert kiderült hogy közben 3 embert meggyilkoltak. Ezzel azt akarom mondani, hogy legyetek mértékletesek, tartsátok meg az olvasónak a lehetőséget hogy a saját világát építse fel a történetetekben, de azért legyen tájleírás minél több!
  • ÉRZELEMLEÍRÁSOK: Majdnem ugyan ez vonatkozik az érzelmek leírására, és itt nem arról beszélek, hogy a párbeszédekben 3 A4-es oldalon keresztül mondja Romero a monológját Josephine-nek, hanem hogy igenis használjatok hasonlatokat, meg minden egyéb irodalmi marhaságot amit a tanítási órákon tanultok/tanultatok. A különbség csak itt annyi, hogy nem egy versben alkalmazzátok vagy kell megérteni, hanem a saját kis novelláitokban/történeteitekben használjátok és az sokkal könnyebb. Fejtsétek ki, hogy Romero miért is szereti annyira Josephine-t, mit érez, mikor a lány visszautasítja, ezt akár 4 vagy 5 bekezdésen keresztül is bőven lehet taglalni, különféle módokon.
  • BEMUTATKOZÁS A BLOG ELEJÉN: Sokan ott rontják el már az elején a sztorit, hogy úgy kezdik 'Sziasztok, Kis Juli vagyok, 16 éves, blabla'. Konkrétan az egész életét elmeséli már egyből az első bejegyzésben és így nem marad semmi homály, ami érdekessé teszi a további történéseket. Ne mutassátok be egyből hőseiteket és azoknak a múltját, mert így az olvasót nem igen hajtja a kíváncsiság arra, hogy a továbbiakban is nyomon kövesse a történéseket. Vezessétek be szépen fokozatosan azt, hogy mondjuk miért hiányzik a főszereplő lába.
  • SAJÁT STÍLUS KIALAKÍTÁSA: Milyen unalmas lenne, ha mindenki ugyan úgy írna, nemde? Minden ember különböző (remélhetőleg) és ez az íráskészségre is igen jellemző. Te milyen stílusban szeretsz írni? Kissé érzelmesebben? Esetleg egy kicsit a régebbi korokban mozogsz jobban, vagy csupán a szakszavakat szereted? Netán a viccesre esküszöl? Keresd meg azt a fogalmazási formát, ami neked kézre áll és magabiztosan tudsz benne mozogni és akkor az olvasóid, ha akár új blogot is nyitsz, oda is követni fognak pusztán azért, mert TE írtod és az nekik tetszik!
Szeretnélek titeket így a végén figyelmeztetni, hogy aki rendszeresen követi a blogomat, az tudhatja, hogy szerdánként és hétvégente jön egy-egy rész, viszont néha-néha elmarad. Ha ez előfordul, a facebook oldalamról (ami IDE kattintva vagy az oldalmoduloknál megtalálható) megtudhatjátok, illetve egyéb dolgokat is szoktam kiirogálni oda, szóval ha érdekellek titeket, akkor ott is tudtok követni! :) 
Ha tetszett nektek ez a bejegyzés és a továbbiakban is velem akartok maradni, akkor iratkozzatok fel a blogra! 
Ölel Titeket,
Üzemeltető: Blogger.