Szürke 50 árnyalata filmkritika

Az igazat megvallva nem terveztem a film megnézését, de végül az egyik barátnőmmel mégis a WestEnd négyes termében lyukadtunk ki, ahol két héttel az első vetítés után is tömve volt a terem. A 14 éves korosztálytól kezdve, egészen a 40-50-es években járó emberekig mindenki megtalálható volt legyen az férfi vagy nő, és ez igen meglepett. Bár tudom, hogy a könyvet leginkább a 30 és a 40 év közötti hölgyek olvassák, akkor is szokatlan volt számomra, hogy egy 'igen szexuális tartalommal megtöltött filmet' mégis ilyen tág korosztályt vonz maga után.

A történet arról szól, hogy Anastasia Steel (Dakota Johnson) az egyetemen irodalmat tanul, ám barátnője és egyben lakótársa megkéri őt, hogy interjúvolja meg helyette a gazdag és sexy, na meg az igen titokzatos üzletembert, Christian Greyt (Jamie Dornan).
Ana természetesen egyből pofára esik a küszöbön, ami felkelti Mr. Grey figyelmét, a két fél egymásba szeret és ágyba akar bújni a másikkal, csupán más-más elképzeléssel. A sztori tulajdonképpen ennyi, két repülés közben a milliárdosunk elárulja Anastasianak, hogy ő nem szeretkezni szokott, hanem b*szni és felfedi előtte a játszószobáját, aminek láttán én egyből faképnél hagytam volna a srácot azzal a címszóval, hogy te beteg vagy, ennek ellenére a szende szűz lányka a filmben/könyvben csak arra kéri, 'mutasd meg mit szoktál itt csinálni' és Grey nagy örömmel kezd neki az ostoros jeleneteinek.

Mikor a filmről kijöttem, azon a véleményen voltam, hogy rosszabb mint a könyv, hiszen nem minden nap alszik el az ember a moziban, vetítés alatt. Aztán jobban belegondoltam és rájöttem, hogy igen is nekem vannak érveim, hogy nem is ez olyan rossz film, mint azt elsőre hittem.

A borzasztó unalmas jelenetek miatt igaz, tényleg elaludtam, de erről kizárólak a silány könyvbéli tartalom tehet, hiszen alig történik valami. Így hogyan lehet két órát kitölteni? Beletesszük ahogyan Anastasia eszik, Anastasia fésülködik, Anastasia telefonál, Anastasianak befonja a haját Mr. Grey szex előtt. Szóval igen, minden kis apró dolgot bele kellett tenni, de ez még mindig csak a negatívum.

A film operatőre Seamus McGarvey volt, akit már kétszer is jelölték az Oscar-díjra, az Anna Kareninával, valamint a Vágy és vezekléssel. Ha eltekintünk a szörnyű történettől, akkor észrevehetjük a hatalmas, letisztult tereket, Mr. Grey egyszerű és kifinomult házát, ami bizonyítja, hogy valaki tényleg odafigyelt az igényességre.

Sam Taylor-Johnsonnal és a forgatókönyvírókkal is kezet lehet fogni, ugyanis rengeteg felesleges monológot, szócséplést kivettek a könyvből, amitől még ennél is fárasztóbb lett volna a film. Ami viszont nagyon tetszett, az a zene. Danny Elfman rettentő jól eltalálta a mai slágereket benne és nagyon szuperül helyezte el őket.

Amit már az eleje óta le akarok írni és nem hagyja nyugodni az ujjaimat az Jamie Dornan kifejezéstelen képe, amit az egész film alatt nyújtott. Ha nem láttam Dakota borzalmasan ronda cipőjét akkor csak arra tudtam figyelni, hogy 'én mindjárt belehalok az unalomba' arcot mutat és állandóan ugyan úgy tartja a száját, ami néhol már igen nevetséges volt. Az ex Calvin Klein modellnek egyedül a teste élvezhető, de itt ki is merült. A film alatt Charlie Hunnamot sirattam, aki eredetileg játszotta volna a szerepet. Nem is tudom, mi lett vele... 

Dakota Johnson ennek ellenére egészen jól alakította a szerepét. A karcsú láb, porcelánbőr, csinos alak, még a szája sem sebesedett ki a minden ötödik képkockánál látható szájharapdálástól. Viccet félretéve, kihozta a maximumot a szerepéből. 

Nagyon sajnáltam, hogy a mellékszereplőknek igen kevés idő jutott. Szinte az egész filmet elvitte a hátán a két főhősünk és ezért többször olyan érzésem támadt, minthogyha egy rossz pornófilmen ülnék, egy vígjáték helyett... vagy legyen ez bármi, aminek hívják. Két szexjelenet közben befut anyu aztán ennyi. Luke Grimesből vagy akár a Carlat alakító Jennifer Ehle-ből szívesen láttam volna többet, előfordult, hogy ők ketten érdekesebb karaktereknek tűntek, mint Ana vagy Grey.

Összességében nem a legjobb film, biztosan nem nézem meg többször és nem is javaslom a megtekintését, ha esetleg még nem látta volna valaki Jó zenék, szép helyszínek, de dögunalmas jelenetek és néhol szánalmasan nevetséges párbeszédek jellemzőek. A fanfiction sztorik nem az én világom, a gyors lezajlás miatt. Sosem fogom megérteni, hogy lehet az élvezhető, hogy az első találkozás utáni napon már egymás ágyában kötnek ki, nekem azért el kéne telnie egy bizonyos időnek, de ezt hívják kitalációnak, nemde? 

Ráadásul nekem ez a film eléggé lealacsonyítja a nőket, belegondolva hogy Ana teljesen önakaratból hagyja magát elfenekelni és megkorbácsolni, vessetek meg ha nem így gondoljátok, de szerintem ez eléggé kiábrándító. Valamint azt sem értem, hogy korlátlan mennyiségben mutogatják a női testrészeket - értem itt a mellet -, viszont a férfi alsó tájékot egyszer sem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy férfi nemiszervet vártam a filmtől, mert egyértelműen nem, de így igazat kell adnom ezekkel az indokokkal annak az állításnak, hogy a Szürke 50 árnyalata tárgyiasítja a nőket.  

rendező: Sam Taylor-Johnson
író: E.L. James
forgatókönyvíró: Kelly Marcel, Patrick Marber, Mark Bomback
zeneszerző: Danny Elfman
operatőr: Seamus McGarvey
producer: Dana Brunetti, Michael De Luca, E.L. James
vágó: Danny Elfman

szereplő(k):
Dakota Johnson: Anastasia Steele - Földes Eszter
Jamie Dornan: Christian Grey - Szatory Dávid
Luke Grimes: Elliot Grey - Welker Gábor
Jennifer Ehle: Carla May Wilks - Kisfalvi Krisztina
Max Martini: Jason Taylor - Sarádi Zsolt
Eloise Mumford: Kate Kavanagh - Csondor Kata
Marcia Gay Harden: Dr. Grace Trevelyan Grey - Kocsis Judit
Dylan Neal: Robbin 'Bob' Adams - Varga Gábor
Victor Rasuk: José Rodriguez - Nagy Dániel Viktor

Ha tetszett nektek az értékelésem vagy csupán felkeltette az érdeklődéseteket a további cikkeimre, akkor iratkozzatok fel és kövessetek akár a facebook oldalamon. Hamarosan egy interjúval érkezem hozzátok! :)

Ölel Titeket, 

Agatha Hestya