KRITIKA - Tengerek Démona

Mielőtt elkezdeném a véleményem kifejtését, egy kis ajánlást szeretnék nektek tenni. Egyik kedves ismerős párosom nemrég utazott ki a tengerentúlra, egészen pontosan Bostonba. A két személy most Augusztusban házasodott össze és roppant aranyosak együtt, már több éve együtt vannak, és sokan nagyon büszkék rájuk.
Miért mesélem ezt el nektek? 
Azért, mert a férj létrehozott egy blogot, amit IDE kattintva elérhettek. Erre fogja közzétenni, hogy hova tartanak, mit csinálnak, amolyan bakancslista szerűséget. Bár még nem sok minden van rajta, de az illető jókedve és elképesztő humora, kedvessége miatt bátran merem ajánlani nektek, már csak akkor is, ha kedvelitek Bostont. 

Egy kis részlet, és kedvcsináló nektek: 
Amikor megérkeztem a reptérre, olyan fáradt voltam, hogy megkérdeztem egy rendőrt, hogy hol a bőröndöm, persze magyarul. Kicsit fura volt. Abban a pillanatban szerintem egymást néztük hülyének! :D Amikor odaértem a félelmetes határhoz ahol a vízumomat kérték annyira izgultam, hogy amikor azt mondta a határőr, hogy tegyem a kezem az ujjlenyomat olvasóra, ijedségemben elkezdtem mondani, hogy a feleségemet látogatom meg. Tragikomikum volt. Hála az égnek mindenki nevetett a dolgon, még én is. :D
A blog főként a barátoknak, családnak és ismerősöknek szól, de úgyis fogjátok érteni, illetve jókat mosolyogni Ádám stílusán, hogy nem ismeritek. Komolyan beszélek. 
A menü jobb oldalt található, ott tudjátok a napokat/bejegyzésesek kiválasztani. 
Jó szórakozást nektek! :)

Tengerek Démona
Kevés olyan történet van a bloggeren, amit úgy kezdek el olvasni, hogy megnyitom, elámulok a külalaktól, felkelti a kíváncsiságomat, aztán izgalommal olvasom elejétől a végéig és utána csalódott vagyok, hogy vége. Hát ez most azok közé tartozott.
Egy olyan fantasy világban játszódik, ahol a főszereplő lány, Heléna a jelen korból, egy párhuzamos dimenzióba kerül, kalózokkal, istenekkel, boszorkányokkal és egyéb lényekkel ismerkedik meg. A francia származású Helénát teljesen meglepi a dolog és abban a hitben van, hogy az egészet álmodja egészen addig, amíg rá nem jön, hogy olyan szörnyűségek történnek vele, amik nem fordulhatnak elő az ő álmaiban. 
Smis, a Dörgeteg, az egyik kedvenc karakterem a történetben, aki szintén a Heléna nevű hajóján kapitány, három napig követi a lányt, s végül menti meg Neorth-tól, aki teljesen belebolondult a lányba. Megmentése után közösen utaznak abból a célból, hogy Smis eladja a lányt rabszolgának. Ha kíváncsiak vagytok a további eseményekre, hogy mi lett Neorth-tal, illetve a lány és a kapitány sorsával, bátran merem ajánlani ezt az elolvasásotokra.
Külön-külön megvizsgálva a karaktereket, meg kellett állapítanom, hogy nagyon jó író vagy. Mindegyik alaposan kidolgozott, külön jellem, akik teljesen életre kelnek a szövegben. Heléna jellemváltozása úgy, hogy közben benne van az a lány, aki az első fejezetben felébredt, valami elképesztő. Smis titokzatossága amellett, hogy egyben rossz és észveszejtő, de mégis szerethető, izgalommal tölt el. Szerintem az egyik legnehezebb úgy kitalálni egy negatív szereplőt, hogy az emberek megszeressék és jónak lássák, főhősnek tekintsék, de te ezt is megoldottad, amiért gratulálok neked.
Látszik, hogy nem most kezdtél neki az írásnak, mivel nagyon szépen fogalmazol. Szóismétlések egyáltalán nincsenek, leginkább a névelőkkel vagy bajban, illetve a vesszőkkel, mert olyan helyekre is teszel néha, ahova teljesen felesleges. Itt van rá egy példa: "A boszorka hangja sírásba fulladt. Az eszébe jutott egy férfi a múltjából, aki őt szerette..." szerintem felesleges oda az a névelő, sokkal szebben hangzana, ha nem lenne. Nagyon sokszor kezded így a mondatot, hogy "A haja (...) A szemeiben (...) A bőre (...) A duril". Persze néha muszáj, de egy idő után, ha mindig így kezded, kicsit furcsává fog válni és szemet üt az olvasónak, a sok A betű. Ízlések és pofonok, de úgy gondolom, ez ugyan olyan, mint a fentebb említett szóismétlés.
Tulajdonképpen ennyi lett volna, amibe beleszerettem volna kötni, hátha átnézed és látod, hogy igazam van, de ez a te döntésed. A fejezetek hossza, az íráskép, ami nálad kialakult mind megfelelő. Nagyon tetszenek a hasonlatok és metaforák, amiket alkalmazol, illetve az is, hogy nincsenek felesleges részek a történetedben. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy minden apró dolgot kirészleteznek, elmesélnek, stb., de te kivétel vagy, ami szuper. Ott adsz képet az olvasóknak, ahol kell, és  nem teszed oda mindegyik párbeszéd részlet után, hogy 'sóhajtotta, suttogta, morogta, fejbe verte xy szereplőt', ahova nem kell, ami plusz pont.
Kiemelném azt, hogy különösen tetszik az E/1-ben való fogalmazásmód, amivel több ember gondolataiba kapunk betekintést. Nekem ez mindig is szimpatikusabb volt, mert sose tudok csak egyvalakivel azonosulni és így az olvasó több mindent is megért, nincsenek olyan foltok a történetben, amiket csak úgy értünk meg, ha egy másik fejezetben, egy másik karakter szemszögéből olvashatjuk a történetet. 
A design egyszerűen fantasztikus. Nem szeretem a fejléceket, de a tied, megadja magát, a blog hangulatát. Aki rákattint a linkedre, egyből tudni fogja, hogy egy fantasy történetről van szó, ami a vízzel, a kalózokkal, a természet feletti lényekkel kapcsolatos. Az igényessége biztosan arra készteti az olvasót, hogy kezdjen bele és meg is fogja szeretni, ez látszik a feliratkozók számán is. Először akartam neked szólni arról, hogy cseréld ki a chat-et a feliratkozásokkal, de végül úgy döntöttem nem teszem. Ez egyre gyakoribb és bizonyos szempontból előnye is van, amennyiben a blog már elért bizonyos sikereket, mint nálad.
Ami megragadta a tekintetem és azóta is a kedvencem, az a gif, az 'invokáció'-s modulodban. Fantasztikus a kép, odavonzza az ember figyelmét, ezért roppant kreatív. Amit még itt említenék meg a szöveggel kapcsolatban, hogy ne keverd össze az előszót a fullszöveggel. Itt egy könyves példát említenék. Mikor leveszed a könyvesboltban a kiválasztott példányt, megfordítod és elolvasod hátul a fullszövegét, ami összefoglalja, hogy miről fog szólni a könyv, esetleg részletet is olvashatsz a könyvből, illetve itt találod meg egy bestseller szerző véleményét is. Viszont a prológusát/előszóját már a lapok között olvasod, ami bevonz a könyv hangulatába, megalapozza a történetét.
A szószedet nagyon jó ötlet. A történet olvasása alatt végig meg volt nyitva nekem egy másik lapon, bár ettől függetlenül nem mindig használtam, hiszen előfordult, hogy megmagyaráztad a történet alatt, mi mit jelent. Kíváncsi vagyok, a tovább bővített verzióra majd, felkeltetted az érdeklődésemet iránta. Hasonlóképpen vagyok a térképpel. Le tud nyűgözni a fantasy könyvekben, ha a belsőborítón végig tudom húzni az ujjamat a térképrajzán, és beletudok merülni a felfedezésébe az adott városoknak, országoknak és egyéb helyeibe. Mégis az a javaslatom lenne neked, hogy ezt változtasd meg. A tájrész amit lerajzoltál/betettél, roppant kicsi. Ahogy nézem, megfájdul a szemem, holott remek elgondolás. Nagyítsad fel és a neveknek a betűtípusát változtasd meg egy olyanra, ami jobban olvasható. Végül még ideveszem a karakterrajzokat, ami a három említett menüpont alatt, az abszolút legmegnyerőbb számomra. Semmi színész, színésznő, aki alakítja a szereplőket, hanem a saját fantázia által kitalált emberek. Bevallom, a három közül Smis az abszolút kedvencem. A kérdésem az, remélem válaszolsz rá egy kommentben, hogy Seerana-t miért nem színezted ki, illetve te készítetted őket? Kissé elüt a másik két rajztól, pedig gyönyörű lenne szintúgy. Remélem, ha időd engedi, a későbbiekben őt is megtekinthetjük majd a saját árnyalataival.
Összességében egy hihetetlenül egyedi, fordulatokkal teli, igazi könyvbe illő történetet találtam, amit mindenki élvezettel olvashat anélkül, hogy akár egy percig is unatkozna. Az irodalmi eszközöket remekül használtad, választékos a szókincsed, a fantáziád pedig irigylésre méltó. Remélem a későbbiekben a fejezeteket rendszeresebben hozod, esetleg kiírhatnád egy információs modulba a részek érkezését. Ebbe beletudnád tenni a blog nyitását, nevedet és egyéb dolgokat is.

További sok sikert,
Agatha Hestya
Üzemeltető: Blogger.