Warcraft - A kezdetek

Azeroth eddig békés birodalma a háború szélére sodródik, civilizációjuk egy félelmetes megszálló fajjal néz szembe: ork harcosok menekülnek haldokló országukból, hogy új hazát foglaljanak maguknak. Amikor megnyílik egy átjáró a két világ között, az egyik seregre a pusztítás vár, a másikra a pusztulás. A szemben álló felek közül két hős összeütközése fogja eldönteni a családjuk, népük, hazájuk sorsát. Így kezdődik a látványos eposz a hatalomról és áldozatról, amelyben a háborúnak sok arca van, és mindenki harcol valamiért.

Mielőtt a filmről részletesebben beszélnék fontosnak tartom, hogy a filmet megihlető játékot mutassam be pár mondatban. A World of Warcaftról, amelynek rövidítése WoW, biztosan mindenki hallott már vagy van legalább egy olyan ismerőse aki ezzel a játszik. A WoW 2004-ben jelent meg a Battle.Net hálózat részeként. A játék stílusát tekintve MMORPG-nak (massively multiplayer online role-playing game) nevezhetjük, hiszen csak interneten keresztül játszható szerepjáték, melyet egyszerre akár több százan vagy ezren is játszhatnak az online világban. Annyi a hátulütője az egésznek, hogy a játékosoknak rendszeresen elő kell fizetni a játékra. Egy kis érdekesség a magyar WoW játékosokról, hogy az online világban több magyarok által sűrűn "lakott" szerver található. Ezeknek a hivatalos nyelve angol, de nem hivatalosan, a gyakorlatban a játékosok egymás között magyarul szoktak kommunikálni. Nagyobb magyar populációval rendelkező szerverek a Bloodscalp, Arathor, Twisting Nether és a Ragnaros. Tört szerver pedig a Tauri. Még rengeteget beszélhetnék a játékról, azonban most a játékadoptáció filmje a lényeg, amit megpróbálok spoiler mentesen megfogalmazni. (Ha még is spoilereznék, akkor azt feltüntettem "időben"). 

A filmet Duncan Jones rendezte, Travis Fimmel, Toby Kebell és még sokak szereplésével. Bár a film nem kapott nagy visszhangot, sőt a kritikusok ízekre szedték és mondhatni a sárga földig alázták - ezekről bővebben pár sorral lentebb olvashattok - nekem még is elnyerte a tetszésemet. Hol nevettem, hol sírtam, vagy esetleg üvölteni tudtam volna mérgemben, tehát teljesen beleéltem magam, ami szerintem jó pontnak számítható. Azonban számomra várható volt több jelenet is, az apróbb jelek miatt, mint például kameramozgások. Ez lehet annak tudható be, hogy média órákon túl buzgó voltam és ittam a tanárunk szavait, így minden apróbb rezdülésekre felfigyelek - vagy épp azt keresem.

Anduin Lothar

Pusztuló világukból menekülő orkok törnek be Azeroth ember-tünde-törp világába; Gul’dan, a warlock (Daniel Wu) halálos mágiát használ, amivel kivívja Durotan, a nemes klánvezér (Toby Kebbell) ellenszenvét és a félvér Garona (Paula Patton) gyűlöletét – miközben a védekező emberi oldalnál is törések támadnak: a harcos Anduin Lothar (Travis Fimmel),
Llane király (Dominic Cooper) és Medivh, a mágus (Ben Foster) együttműködése szívélyesből egyre nehézkesebbé válik.

Tudom elég sok név ez így egyszerre, viszont így se említettem meg mindenkit. Ez egy olyan film, ahol előre ismerni kell mindent. A szereplőktől kezdve a városokon át az ork frakciók felépítéséig, hiszen ez nem az a film, amiből ezeket a lényeges információkat megtudjuk. Ez addig oké lenne, ha a rajongó közönségnek szólna és nem minden fantasy film iránt érdeklődő embereknek. Mi pedig jogosan törhetjük a fejünket. Mindenki nagyszerűen alakította a szerepét, de  muszáj megjegyeznem azt, hogy Anduin Lothar szerepére Johnny Depp-et tudtam volna még elképzelni A Karib-tenger kalózaiban alkotott szereplése miatt. Félreértés ne essék, Travis Fimmel is remekül játszotta el ezt a szerepet, bár a film végén már nagyon-nagyon haragudtam rá. Remélem a következő részekre megjön a karakter esze... Akit még nagyon szimpatikusnak találtam a filmben az nem más volt, mint Durotan.

Durotan

Hiszen hiába volt hatalmas és mondhatni barátságtalan külsővel alkották meg őt, még is a zord külső alatt egy jószívű, tisztalelkű, bátor személyiség rejtőzött, aki kész volt feláldozni magát a családja és a klánja miatt.

Ahogyan már említettem, a kritikusok nem fogták vissza magukat, amikor a Warcaft - A kezdetekről kellett kritikát írniuk. Ennek ellenére mindenki pontosan tisztában van azzal, hogy vannak olyan műfajok, melyek esetében a kritikák szinte semmit sem számítanak, az első hétvégés érdeklődés tekintetében - és a rajongói filmek idetartoznak, mint amilyen ez a film is volt. Az amerikai közönséget nem nagyon érdekelte, máshol viszont nagy érdeklődést váltott ki.

Nektek ki volt a kedvenc szereplőtök? Illetve kinek hogyan tetszett a film? Írjátok meg kommentbe véleményeiteket.