Keri Smith - Nyírd ki ezt a naplót

...és alkoss valami újat

Kezdetek

Mai cikkemben egy olyan könyvről hoztam Nektek beszámolót, amit meg kell ölni. Miközbe kinyiffantod valami egészen mást hozol létre. Valami olyan, amivel kifejezed önmagad. Ráadásul mire a végére érsz, érzed, hogy egy egészen pici dolog megváltozott benned. Szabadultabb leszel. 

Ezt a könyvet barátnőmmel rendeltük meg egyszerre az egyik könyvesbolt oldaláról, és már két nap múlva a kezembe foghattam őket. Így aznap összeültünk és együtt kezdtünk el alkotni. Hihetetlen vicces és élvezetes volt.

Csináltam is pár képet alkotás közbe, remélem tetszeni fog Nektek és inspirálni fog titeket arra, hogy ti is belemerüljetek a könyvbe. Azonban azóta elutaztam és még csak tegnap értem haza így nem sikerült kinyírnom.

Miközben alkottunk olyan érzésem/érzésünk támadt, mintha újra kisgyerekek lennénk, miközbe annyi gondunk lenne, hogy kifogyóban van a rózsaszín. 

#1 TÖRD KI A GERINCÉT

Ezt muszáj megmutatnom Nektek, hiszen én, mint becsületes könyvmoly soha se törtem meg egyetlen egy könyvnek se a gerincét. Főleg nem szándákosan... még a tankönyveimre is vigyáztam, hogy ilyen bajok ne érjék. Még is ezt a feladatot gondolkodás és lelkiismeret furdalás nélkül hajtottam végre.

#2  TAPOSD EL

Ugyan ki ne utálná ha koszos a tapla?! De mi van akkor ha az a kosz, nem is kosz, hanem tempera? Ráadásul ott van a földön egy mit sem sejtő könyv és egy óvatlan pillanatban, amikor azt hiszed nem figyel senki rá taposhatsz. Viszont jól vigyázz nyomot hagysz magad után! Nem muszáj ilyen elvetemült módszerekhez fordulnod, elég ha egy esős séta után a lábtörlő helyett ezt használod és már is kész a feladat, plusz a cipőd talpa is tisztább lesz. 

#3 KÉZTÖRLÉSRE FEL

Nos, mi van akkor ha a kezed is mocskos, nem csak a talpad? Semmi ok a félelemre, vedd elő a könyvedet és töröld bele, vagy akár használhatsz temperát is és feshetsz valami szépet az ujjaiddal.. vagy legalább is próbálkozol, hogy szép legyen. Mert mint látjátok nekem ez nem jött össze, de annál jobban élveztem. Ráadásul csak a ruham lett még festékes, szerencsére a szobámba a bútorok nem. És mi van akkor ha annyi festéket kentél a lapodra, hogy vasragon áll rajta, te meg már halladnál a következő feladatra? Csak kapcsold be a ventillátort, tartsd elé a megszárítandó felelület és percek kérdése alatt már folythathatod a legális rongálást. 

#4 PACSIT ODA! 

Egészen biztos, hogy Ti is körbe rajzoltátok gyermekként - vagy talán még most is - a kezeieteket és úgy alkotattok belőle valami elképesztő dolgot, amit csak Ti és a barátaitok, testvéreitek értettek. Míg a felnőttek, csak folyton magyarázkodni kellett, hogy ez meg ez micsoda. Nos ez most sem volt másképp velem, hiszen édesapám már úgy nézett rám, mint aki megőrült, hogy ilyeneket csinál. Hát még amikor ennél a rajznál magyarázkodnom kellett, hogy mit miért. Pedig szerintem elég klassz lett, ahhoz képest, hogy kifogyóban volt a szövegkiemelőm... 

#5 BÍZD CSAK EGY HAVERRA

Mert nem csak arra jók a barátok, hogy miattuk üres legyen a hűtőd vagy, hogy emlékeket gyártsatok és felvidítsanak, ha szomorú vagy. Nem! Tökéletessek arra is, hogy az egyik vállalkozó szelleműd kiélje ő is a kreativitását gyilkolás közbe.  Születhetnek vicces, elképesztően szép, jelentőséggel bírő, undorító alkotások is. Lényeg, hogy az oldal meg legyen semmisítve. Az én barátnőm úgy gondolta erre a legmegfelelőbb alkalom, ha cipő nyomokat fest - egy kis segítséggel - az üres lapjaimra, míg én az ő lapjaival a konyhába munkálódtam. Jól gondoljátok én undorítót alkottam. 

Ez lett volna az utolsó olyan feladat amit megmutattam. Ti hogyan oldotátok meg a feladatokat? Melyik volt a kedvencetek? Fotózzátok le alkotásaitokat és mondjátok el ti miért élveztétek vagy épp milyen élményket adott Nektek ez a könyv. Hiszen az összes beküldő alkotássa a történetével együtt kikerül ide a cikkembe.