Az élet extrovertáltan

Az extrovált emberek a társadolom nagyobb részét képezik, mint az introvertáltak. Másképpen akár társasági pillangóknak is nevezhetnénk őket, mert ellentétben a befelé fordulókkal, szeretnek társaságban lenni, és annak a középpontjában. Nem feltétlenül az idegesítően harsány emberekre kell gondolni, ugyanis vannak olyanok, akiknek az egyedüllét nem feltöltődés, hanem inkább egy kellemetlen kényszerhelyzet.

Az extrovertált ember nem feltétlenül egoista, vagy nárcisztikus, előfordul, hogy csak úgy érzi, fel kell töltődnie  szociális életben, hogy a kényszerű egyedüllétet átvészelje. A kifelé forduló személynek szüksége van arra, hogy ne egyedül legyen a lakásában, vagy a házában, egyszerűen kell, hogy mások is legyenek körülötte. Megesik, hogy extrovertáltként néha A-ból B-be vezető úton is úgy érezzük, szükségünk van társas interakciókra.

A mozgalmas, beszélgetős, vidám programok tökéletes felüdülést jelentenek, ha ebbe az embertípusba tartozunk. Ha nincs időnk ilyesmikre, akkor már az is boldoggá tesz, ha a boltban alkalmunk van elcsevegni a pénztárossal az időjárásról, kóbor kuytákról és a politikáról. A beszélgetés fontos része az igények kielégítésének ebben az esetben, de éppúgy az érintésre, és akármilyen csevegésre szükségünk van.

A „small talk”(könnyed társalgás) az a jelenség, amikor a beszélgetőpartnerek messze nem világmegváltó dolgokról diskurálnak, hanem akár értelmetlennek tűnő, semmilyen témákról is, ezzel elhúzva, kiélvezve a beszélgetést. Ez az introvertált embernek egyáltalán nem világa, ők inkább akkor nyitják szóra a szájukat, amikor arra szükség van.

A nyitott emberekből remek színészek válhatnak. Ők nem riadnak vissza attól, hogy kicsit „túldíszítsék” a viselkedésüket, ami nem csak színpadon, de egyszerű társaságban is előfordul. Ez külső szemmel negatívnak tűnhet, kicsit sznob viselkedésként hat, de az esetek többségében ez is csak egy szükséglet csillapítása. Nem csak ez  szakma, de a stand up comedy is közel áll az ilyen személyiségűekhez. Szeretnek vicceket mesélni, imádják amikor a nagyérdemű hangos nevetésben tör ki az ő magatartásuk, fellépésük miatt. Szeretik megtörni a csendet, a zárkózottak kárára. A szórakoztatás, társalgás élteti őket.

Az ilyen társasági fellépéseket nem nehéz elérniük hiszen könnyen oldódnak, barátkoznak. Más nyitott emberekkel szinte azonnal megtalálják a közös hangot, hullámhosszot, sok ismerőssel és kapcsolattal büszkélkedhetnek, ami könnyen előnyükre válhat az életben. Ennek az oldódásnak egyik nagy hátránya, hogy nem feltétlenül tudják, mikor kell leállni, vagy visszavenni a kiselőadásból, és ezzel ellenszevsek lehetnek másoknak. Ez általában nem szándékos, de ritkán tűnik fel nekik.

Az extrovált embernek végülis csak más emberek közelségére van szüksége, ha lemerül az akksi.