cikk
cikkek
életmód
érdekes
érdekesség
etikett
étterem
gasztro
Japán
ország
szokások
szórakozás
tea
Japán gasztronómia
Az utóbbi
néhány évben sorra nyílnak a japán éttermek a világkülönböző pontjain köztük
Magyarországon is elterjedtek az e fajta vendéglátók.
Mivel Japán sziget, ezért fontos
szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is. A japán fogásoknál nagyon fontos a színek és a formák összhangja,
valamint az, hogy minőségi alapanyagokból tápláló ételeket készítsenek.
Mondhatjuk azt is, hogy a japán konyha legfőbb törekvése, hogy összhangba hozza
az esztétikát és a tápértéket. A japán konyha alapját
a zöldségek és a halak képezik. Fontos eleme még konyhájuknak a
Koreából átvett szójaszósz és a tengeri alga. A japán konyha az ételek
csoportosításánál nem az általunk ismert módszert használja, azaz nem az
étkezés időbeli elhelyezkedése szerint csoportosít, hanem az elkészítés módja
szerint.
Ha
teljességgel őszinték akarunk lenni, akkor a japán konyháról az első dolog, ami
eszünkbe jut, az a sushi. Erre a sztereotípiára építve sok japánnak mondott
étterem hajlamos az ország gasztronómiáját az étlapján a sushira és annak
válfajaira szűkíteni.
Igaz, a sushi tényleg alapfogás. Már csak azért is, mert a japán konyha két alapanyagából készül: rizsből
és a sashimiből (nyers hal). Köztük különböző zöldségeket (répát, avokádót,
különböző algákat stb.).
Japánban az édességnek
illetve a desszertnek nincs akkora hagyománya, mint nálunk. Az étkezéseket
általában rizzsel fejezik be. Ha mégis valami édesre vágynak, akkor a szezonnak
megfelelő gyümölccsel zárják az étkezést.
A tea és a teaszertartás elmaradhatatlan része nem csak a
japán gasztronómiai kultúrának, hanem a japán kultúrának is. A tea, azon belül
is a zöldtea a legkedveltebb ital Japánban. A zöld teát melegen cukor és tej
hozzáadása nélkül, magában isszák. A japán éttermekben ingyen szervírozzák az
étkezésekhez. A japán teaszertartás igen nagy múltra tekint vissza. A IX.
században Eichu buddhista szerzetes Kínából visszatérve vitte magával a
teaszertartást a szigetországba.
Gyorséttermek sokasága található a nagyobb vonatállomások
mentén, itt viszonylag olcsóbb ételeket, kellemes környezetben fogyaszthatunk.
A hamburger- és szendvicsboltok mellett számos gyorsétterem található, ahol
ínycsiklandozó japán fogásokat találunk. Ezek a gyorséttermek gyakran 500 jen
alatti árakon kínálnak étkezési lehetõséget. Néhol még reggeli menüket is
találunk.
A bevásárlónegyedek és szórakozó centrumok közelében szinte
mindig figyeljünk a napi menü feliratra, itt 600 és 800 jen körüli áron tudunk
egy napi ebédet elfogyasztani. Bőséges japán vagy nyugati típusú menük közül
lehet választani. A „kaiten-sushi” boltokban a sushi sem számít a drága ételek
közé.
A japánok számítanak arra, hogy étkezési szokásaik furcsának
tűnhetnek egy európai ember számára, azonban egy japán étteremben érdemes
odafigyelnünk néhány étkezési „szabályra”. Íme egy kis ízelítő:
• Lehetőleg kerüljük a kés és villa használatát.
• A pálcikákkal tilos mutogatni, ételt szúrni rá, s válogatni velük.
• A már nem használt evőpálcikákat a kihelyezett tartókra tegyük.
• A rizses és tésztás tálkákat balkézzel magasan emeljük a szánkhoz, s úgy csipegessük ki belőle az ételt.
• A levest szürcsölve illik meginni, közvetlenül a tálkából.
• A szójaszószt ne öntsük az ételre, inkább mártogassuk abba bele.
• A japánok nem használnak szalvétát, helyette meleg kéztörlőt kaphatunk.
Kommentelj!