Japán gasztronómia

Az utóbbi néhány évben sorra nyílnak a japán éttermek a világkülönböző pontjain köztük Magyarországon is elterjedtek az e fajta vendéglátók.

Mivel Japán sziget, ezért fontos szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is. A japán fogásoknál nagyon fontos a színek és a formák összhangja, valamint az, hogy minőségi alapanyagokból tápláló ételeket készítsenek. Mondhatjuk azt is, hogy a japán konyha legfőbb törekvése, hogy összhangba hozza az esztétikát és a tápértéket. A japán konyha alapját a zöldségek és a halak képezik. Fontos eleme még konyhájuknak a Koreából átvett szójaszósz és a tengeri alga. A japán konyha az ételek csoportosításánál nem az általunk ismert módszert használja, azaz nem az étkezés időbeli elhelyezkedése szerint csoportosít, hanem az elkészítés módja szerint.

Ha teljességgel őszinték akarunk lenni, akkor a japán konyháról az első dolog, ami eszünkbe jut, az a sushi. Erre a sztereotípiára építve sok japánnak mondott étterem hajlamos az ország gasztronómiáját az étlapján a sushira és annak válfajaira szűkíteni.

Igaz, a sushi tényleg alapfogás. Már csak azért is, mert a japán konyha két alapanyagából készül: rizsből és a sashimiből (nyers hal). Köztük különböző zöldségeket (répát, avokádót, különböző algákat stb.). 

 Japánban az édességnek illetve a desszertnek nincs akkora hagyománya, mint nálunk. Az étkezéseket általában rizzsel fejezik be. Ha mégis valami édesre vágynak, akkor a szezonnak megfelelő gyümölccsel zárják az étkezést.

A tea és a teaszertartás elmaradhatatlan része nem csak a japán gasztronómiai kultúrának, hanem a japán kultúrának is. A tea, azon belül is a zöldtea a legkedveltebb ital Japánban. A zöld teát melegen cukor és tej hozzáadása nélkül, magában isszák. A japán éttermekben ingyen szervírozzák az étkezésekhez. A japán teaszertartás igen nagy múltra tekint vissza. A IX. században Eichu buddhista szerzetes Kínából visszatérve vitte magával a teaszertartást a szigetországba.

Gyorséttermek sokasága található a nagyobb vonatállomások mentén, itt viszonylag olcsóbb ételeket, kellemes környezetben fogyaszthatunk. A hamburger- és szendvicsboltok mellett számos gyorsétterem található, ahol ínycsiklandozó japán fogásokat találunk. Ezek a gyorséttermek gyakran 500 jen alatti árakon kínálnak étkezési lehetõséget. Néhol még reggeli menüket is találunk.

A bevásárlónegyedek és szórakozó centrumok közelében szinte mindig figyeljünk a napi menü feliratra, itt 600 és 800 jen körüli áron tudunk egy napi ebédet elfogyasztani. Bőséges japán vagy nyugati típusú menük közül lehet választani. A „kaiten-sushi” boltokban a sushi sem számít a drága ételek közé.

A japánok számítanak arra, hogy étkezési szokásaik furcsának tűnhetnek egy európai ember számára, azonban egy japán étteremben érdemes odafigyelnünk néhány étkezési „szabályra”. Íme egy kis ízelítő:

• Lehetőleg kerüljük a kés és villa használatát.
• A pálcikákkal tilos mutogatni, ételt szúrni rá, s válogatni velük.
• A már nem használt evőpálcikákat a kihelyezett tartókra tegyük.
• A rizses és tésztás tálkákat balkézzel magasan emeljük a szánkhoz, s úgy csipegessük ki belőle az ételt.
• A levest szürcsölve illik meginni, közvetlenül a tálkából.
• A szójaszószt ne öntsük az ételre, inkább mártogassuk abba bele.
• A japánok nem használnak szalvétát, helyette meleg kéztörlőt kaphatunk.