Ha megkérdeznélek titeket, hogy mennyien vagyunk itt, akik szeretnek olvasni, biztosan elég sok kéz a magasba lendülne. De miért is szeretünk stílustól függetlenül ennyire a könyvekbe bújni?

Akármilyen könyvet olvasunk éppen, biztos segít minket a fejlődésben. Javul a helyesírásunk, bővül a szókincsünk, nő a fantáziánk, és ezek mind olyan dolgok, amik jól jönnek az életben. Lehet, hogy egy beszélgetés közben sem fognak rákérdezni bizonyos szavakra, hogy pontos vagy elipszilonos j-vel írjuk őket, a műveltség mégis feljebb emel minket. Nem is beszélve arról, hogyha minél több és több szót ismerünk, jobban ki fogjuk majd tudni fejezni magunkat. A kreativitás pedig fontos része az életnek, egyre több munkahely elvárja ezt az alkalmazottjaitól, ám egyébként sem jön rosszul. 

Nem fontos, hogy milyen stílusú könyvet olvasunk, fantasyt, sci-fit vagy valami klasszikusat, az új helyek mindig izgalmasak. Például Verne történetein keresztül az egész világot beutazhatjuk, minden egyes szegletét megismerhetjük, részletes leírást kapunk a legapróbb, legeldugottabb szigetekről is. Nekünk, könyvmolyoknak, ez fantasztikus lehetőség. A legkisebb erőfeszítés nélkül nézhetünk meg lélegzetelállító helyeket. Aztán, hogy a fantasyt ne is említsem! Mekkora és mennyi izgalom egy olyan világot beutazni, ami ismeretlen, ahol olyan törvények uralkodnak, amit mi talán elképzelni sem tudunk!

Nem rossz dolog, ha az ember tisztában van a környezetével és tudja, mi folyik körülötte a világban. Ám le sem tagadhatjuk, hogy néha elegünk van mindenből és mindenkiből és legszívesebben elmenekülnénk valahová jó messzire, lehetőleg egyedül. Minimális megerőltetéssel csak fel kell nyitnunk a kedvenc könyvünket és elmerülni a betűk között. Máris más világban járhatunk, mások bőrébe bújhatunk, megfeledkezhetünk a saját gondjainkról. Néha talán még útbaigazítást is kaphatunk a saját gondjainkat illetően.

Igaz, hogy egyre elterjedtebbek az e-bookok és könnyedén tölthetünk le bárhonnan regényeket, de egy igazi könyv érzékelését nem fogja tudni helyettesíteni egyik sem. Nem igazi egy hideg táblát fogdosni, miközben tarthatnánk a kezeinkben lapokat, hiszen a borító tapintása is már annyi mindet elárulhat. Antik könyveknél felmerülhet, a szövet, a bársony, míg manapság élvezhetjük a dombornyomás varázsát. Az pedig szintén varázslatos érzés, miután végighúztuk az ujjunkat a könyv gerincén, majd a borítóján, kinyitjuk azt és a lapok közé dugjuk az orrunk. Nem is beszélve arról, amikor a környezetünk is idomul a könyvolvasás hangulatához, mellettünk egy bögre forró tea, odakint pedig kellemesen veri az ablakot az eső.