Te hogy kerültél az AH Magazinhoz?

Láttam hogy ki volt hírdetve egy csoportban, és mivel egyedül a blogommal nem mentem sokra, jó közösség és húzóerő reményében jelentkeztem.

És hányszor bántad meg eddig?

17x

És megoszlik ez a 17, vagy bizonyos időszakonként gyakrabban?

Néha, amikor rájövök, hogy inkább rajzolgatnom kéne, gyakrabban előfordul. Amióta szívet műtök, a gondolataim terelődnek.

(elnézést, belsős poén)

Kicist úgy érzem elkanyarodtunk... Mióta blogolsz? Miért kezdted? Önkifejezés volt a cél, vagy esetleg vannak komolyabb terveid az írással?

Körülbelül 3 éve blogolok, mindig össze-vissza írtam önkifejezés, és a magam szórakoztatása céljából. Sokat gondolkoztam rajta, mit is szeretnék az írással, és igazából csak az AH-ban vannak komoly terveim, ugyanis továbbtanulás szempontjából az informatikát választottam. Remélhetőleg a magazinnal világuralomra törünk, de ezen kívül semmi extra tervem nincs..

Reméljük átvehetjük az irányítást nemsokára. És az informatikával milyen céljaid vannak? 

Programozó, grafikus, vagy valamilyen más úton akarsz haladni?

Ha minden jól megy, egy szép napon programozó leszek.

És miket szeretnél programozni?

Még nem vagyok teljesen biztos abban, hogy játékokat programoznék szívesen, vagy inkább webfejlesztőként lenne nekem valóbb a szakma.

Hát a magazinnak a webfejlesztő karriered hasznosabb lenne.

A geek rovat is az informatika iránti szenvedélyed miatt lett a tiéd?

Igen, meg persze azért, mert nagyon kocka vagyok játékok szempontjából is. A Warcraftról is volt már cikkem, arról például bármennyit tudnék írni, bármikor.

Mondtad, hogy az írás nem annyira fontos, mint az informatika. Arra nem gondoltál, hogy komolyabb szinten vond össze a kettőt?

Mivel nem igazán tudom, hogy hogyan illene össze a kettő, inkább elengedtem. Számomra a kódolás elég izgalmas, ezért önmagában is leköti a figyelmem

És ezeken kívül mi más köti még le a figyelmed?

A videojátékok teszik ki a szabadidőm nagy részét

Olvastál már videojáték alapján íródott könyvet, vagy olyan videojátékkal játszottál már, ami regény alapján készült?

Szerintem ilyen könyv csak az Assassin's Creed volt, de az nem tetszett igazán, ezért csak az elsőt olvastam el. Olyan játékkal, ami regény alapján készült, még nem játszottam, de érdekelne egy ilyen

Mondjuk a walking dead ha úgy vesszük, habár az képregény.

Ott a képregény előbb volt. Az viszont inkább tellatale szerű játék, abból meg van pár amit egyszerre játszom

És szereted őket?

Igen, ezek elég jól ki tudnak kapcsolni.

A sportokkal hogy állsz?

Mivel a suliban is, és a hobbim miatt is egész nap ülök, igyekszem minden nap legalább fél órát mozogni. Futni, jógázni, vagy csak tornázni itthon, de fontosnak tartom az egészséget.

Van ezzel kapcsolatos rossz szokások? (csoki iránti határtalan szeretet, éjszakai eszegetes, rendszertelen étkezés?)

Szerencsére sikerült levetkőznöm a legtöbbet, de a chilis chipsről sosem fogok tudni lemondani.

Azt hiszem ez tökéletes végszó, köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kérdéseimre! 

Remélem várjátok már a többieket is! Hamarosan minden cikk mellé társíthattok egy személyiséget is!

:)

Egyszer egy szép napon felébredtem, majd azon a napon szakítottam a barátommal, azzal az indokkal, hogy nem vagyok mellette boldog. Pedig milyen szép dolog a boldogság. Két ember egymás mellett, sokat mosolyognak, lopnak egymástól egy csókot, majd szintén mosolyogva továbbhaladnak a következő, közös céljuk felé. Szépen lassan összeköltöznek, majd összeházasodnak, majd megpróbálják a mindennapjaikat is úgy intézni, hogy a munka a lehető legjobban lefedje a másik munkaidejét, majd gyereket vállalnak és megöregednek.

Ezen felül szerencsére vannak olyan esetek, amikor a másik nem találja meg azt, viszonylag sok ideig, akivel, hogy egy kicsit leszűkítsük a folyamatot, meg tudjon öregedni.

Ezen felül ezeknek az embereknek is van két csoportjuk. Az egyik, aki ezt elfogadja, a másik aki rágörcsöl és a tudattal, hogy MINDENKI MÁS kapcsolatban van, és ők nem, egyszerűen semmit sem tud kezdeni.

Nos, cirka két éve én már az előbbi csoportba tartozom. Természetesen vannak mélypontjai ennek az egésznek, de ha szépen lassan lebontjuk az élet különböző területeire, nem nagyon lehet csalódni. 

Sétálsz az utcán. Sietsz valahova, Budapest, pont jön a közlekedési eszköz, amire szükséged van. El kell köszönnöd valakitől. Tök jó. Csak pont lekésed. Vagy különben megsértődik. És nehogy már egy ilyenen múljon az, hogy aznap veszekedtek, vagy nem. 

Felkelsz. Üzenetre ébredsz, majd válaszolnod kell, és rendben van, megmelengeti a szíved, meg minden hasonló, csak hát na. 

Képzeljünk el egy reggelt, amikor nem nyúlunk hozzá a telefonunkhoz, csak akkor, hogyha kikapcsoljuk az ébresztőt, vagy lecsekkoljuk az időt, amikor indulásra készen állunk. 

Senki sem zaklat, senki sem próbál jópofizni, nem kérdezi hogy aludtál. Egy szóval nyugodt a reggel. 

És azok kezelése természetesen. 

Mindenkinek van a lelkében nézeteltérése önmagával. Ezt hogyha megosztja mással, újabb kétségekbe ütközik. Hogyha a másik nem ért egyet, újabb kétségeknek köszönhetünk. És ha ez a két ember ezt az egész szitut nem tudja normálisan kezelni, kezdődik a probléma. 

Hova tart a kapcsolat, ha nem értenek egyet. Mi lesz ebből az egészből. 

Fiú. Elmegy a mellékhelységre, majd nem hajtja vissza az ülőkét. Konfliktus. 

Valaki nem mosogat el, konfliktus. 

Valaki nem hívja a másikat ha hazaért, valami miatt le kell mondani találkozót, és sorolhatnám, mennyi minden van, ami negatív irányba terelhet dolgokat. 

Persze, vannak a boldog időszakok, amikor minden flottul halad az árral, mennek a csevegések, de a mélypontok talán még rosszabbak, mint a szingli emberek életében a mélypontok.

Én, személy szerint, dolgozom. Teljes állásban. 

Erre jön rá a kérdés, hogy mikor is fér bele az időbe az, hogy találkozzak valakivel.

A szabadnapomon? 

Vendéglátás meg ilyenek. Ne vicceljünk, hogy az alapból rugalmas munkaidőmet majd valakivel össze is fogom egyeztetni, és az esetleges szabad délelőttömet alvás helyett majd túrákkal, vagy valami hasonlókkal szeretném tölteni. 

Senkit sem szeretnék átverni, de nálam ez nem így fog működni. 

Vagyis jelenleg nem így működik. Aztán valószínű hogy megváltozik, hogyha egy sármos úriember belép majd mindennapjaim világába és akár fel is mondanék csak azért, hogy minél többet lehessek vele. 

De jelenleg ez egy kicsit lehetetlennek tűnik, ami szórakoztató. 

Igen és akkor vagy egy ember és arra gondolunk, mit csinálhat a másik. 

És akkor elvárjuk, hogy az a másik jelentkezzen, vagy ne beszéljen a volt barátjával,  vagy barátnőjével. Ne beszéljen más lányokkal, ne flörtöljön, sőt, kettesben senkivel se találkozzon.
-Persze, ez abszolút lesarkított eset. Egytől egyig.-
Viszont ha az alap bizalom megvan, akkor is ott a kérdés, hogy hogyan kezeljük az esetleges félreértéseket, amik a hazaérkezésből, lejelentkezésből, üzenetváltásokon, várakozási időkön múlik.
Mert valaki nagyon rosszul kezeli és kezdi gyártani az összeesküvés-elméleteket. És az pedig feszültség. És a feszültség pedig senkinek sem jó.

V. Szabadság

SZABADSÁG. BULI. SZÓRAKOZÁS

Egytől négyig, persze lehet beszélgetni arról, mennyire lesarkítottam a dolgokat. Mennyire nem így van, mennyire van így. Én jelenleg így látom. Persze a kor, a lelki függetlenségre való vágy, és minden más hozzáad ehhez a véleményhez. Meg az eddigi háttér.

Na de boldog nőnapot mindenkinek. Kellemes párkapcsolatot, vagy boldog szingliéletet még mellé.