A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozatajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozatajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozatajánló: Az élet csajos oldala (2 broke girl)

január 07, 2017
Azok, akik néznek még mostanában néznek tv-t, találkozhattak már ezzel a sorozottal, Az élet csajos oldalával. Az első benyomásunk az lehet róla, hogy milyen bugyuta és komolytalan, ami részint így is van. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy néha itt is, mint más sitcomokban vannak komolyabb jelenetek.
,,Amikor hamisan mosolyogsz, mindenki hamisan visszamosolyog"

A történet, amire az egész sorozat épül, különlegesen ötletes. A híres Caroline Channing elvesztette minden vagyonát, mivel az apját sikkasztással vádolják. Ezért Caroline egyedül marad és egy kifőzdében kap állást, ahol Max Black már évek óta dolgozik nem valami busás fizetésért. A két lány már az első részben elválaszthatatlanok lesznek, annak ellenére, hogy a személységeik eltérőek és állandóan szapulják egymást.
Hamar kiderül, hogy Max igazi tehetség, ami a cupcake (muffin) sütést illeti, Caroline pedig a dolgok üzleti részéhez ért. Itt elindul a történet, a két lánynak már nem csak közös lakásuk, de közös céljuk is van.

,,Nekem nincs jövőm"
Az élet csajod oldala bővelkedik különösebbnél különösebb szereplőkben, de mindenek előtt a két főszereplőt éri meg bemutatni.
Max típusával már mindannyian találkozhattunk. Az ő élete sosem volt szép, az apját nem ismeri az
anyja nem törődött vele, így már álmai sincsenek. Ő az abszolút lecsúszott csajszi, aki meg van elégedve a szegényes életével, és az örömforrásának elég az, hogy kioszthat pár vendégek a kifőzdében. Ha ezekre a jelenetekre figyelünk észrevehetjük, hogy valamennyire még egy előző kor, vagy inkább egy más társadalmi kategória becsületbeli harcosa. Példának okáért a hypstereket ki nem állhatja. Fontos jellegzetessége még, ami nem egyszer kerül szóba, azok a hatalmas mellei, amik amellett, hogy iszonyú hátfájást okoznak neki, még néhány helyre is bejuttatják.

,, Csak 20 percre mentem el, mit csináltál? Kivilágítottál egy denevér jelet a vaginádból?"

Emellé a nő mellé keveredett be Caroilne, a szőkeség, aki egész életében nem tudta milyen az, amikor valamit nem engedhetsz meg magadnak. Egyértelműen nehéz helyzetbe keveredett, hogy már semmilye sincs. Szó szerint. Az összes vagyona pár ruhadarab és egy gyöngy sor. Noha eleinte sok mindenhez nem ért és nem tudja még hogy mi a járás a szegények között, hála a szorgalmának, hamar belerázódik az új életébe. Persze minden résszel megtudhat valami újat a szegényes emberek életéről. 

,,Mi ez az izgalom? Azért van, mert itt vagyok?"
A sorozatot még számtalan szereplő színesíti, néhányan csak egy-két rész erejéig, de a legtöbbjüknek állandó helyük van az eddigi 6 évadon keresztül. Megismerkedhetünk Hannal, a kifőzde tulajával, aki koreai és nem mellesleg ázsiai származása miatt teljesítmény orientált, próbálja népszerűbbé tenni a kifőzdét. Ott van még Oleg a szakács, aki akcentusával nem szégyell félreérthető megjegyzéseket tenni, kifejezve ezzel perverzitását. Idő közben feltűnik Sophie, aki szintén külföldről érkezett Amerikába és egy takarító céget vezetve gazdagodott meg.

,,Olyan jól nézel ki, hogy elfelejtettem milyen rossz a személyiséged."
A sorozat részeinek az elején mindig egy jelenettel találkozhatunk a kifőzdéből, illetve a lányok mindennapjaiból. Az opening után pedig elindul a történet. Jószerivel találkozhatunk epizodikus sorozatokkal, de mivel Caroline és Max a céljáért küzd, nem egy olyan dolog történik, amiket a következő részekben folytatnak. Ezért nyilván lehet élvezni ezt a sorozatot, ha csak néha elcsípünk egy-egy részt a tv-ben, de ha igazán megfogott a stílusa vagy a története, ajánlom folytonos nézésre, minden néha ízléstelen és bugyuta poénjával.


Tovább...

Sorozatajánló: Jane the Virgin

by december 30, 2016

A Jane the Virgin amerikai sorozat2014 őszén került a képernyőkre. Jelenleg Magyarországra még nem érkezett meg, ám feliratosan megtalálhatjátok számtalan webes felületen. 

 A 23 éves Jane Gloriana Villanueva venezuelai származású, de már Amerikában született. Nagymamájávál, és anyukájával él együtt, aki mindössze 16 volt, mikor megszülte őt, így édesapját egyáltalán nem is ismerte. Tekintve, hogy a mamája nagyon vallásos 10 évesen szüzességi fogadalmat tetet Jane-nel, tanulva a hibából, ami a lányával, Xiomarával történt.

Jane a történet kezdetén már hosszú, boldog párkapcsolatban van a rendőr Micheal-lel, és tekintve, hogy még nem házasok, továbbra is szűz. Azonban életébe egy váratlan fordulat következik: a nőgyógyásznál összekeverik egy másik pácienssel, így véletlenül mesterségesen megtermékenyítik.

A baba apukája, Rafael Solano (akinek egyébként a szerencsétlen nőgyógyász a nővére…) mindent megtesz azért, hogy Jane-t rávegye a gyerek megtartására. Törekvései sikeresnek bizonyulnak, ugyanis Jane megtartja a babát, és ezzel egy kalandos terhesség kezdődik meg számára, ami közben 23 év után sikeresen megismerheti az apját, lediplomázik, szerelmi háromszögbe keveredik, a regényén dolgozik, és még sok más történik vele.

A legcsodálatosabb ebben a sorozatban, ami rövid időn belül a kedvencemmé vált, hogy mindenki megtalálhatja benne azt, amit szeret: romantika, krimi, vígjáték, dráma, nagyon sok fordulat, különböző nemzetiségek/nyelvek, enyhe szappanopera beütéssel, és annak parodizálásával. Ezen kívül remek választás azok számára, akik szeretik a babákat, nem csak az angolt, hanem a spanyolt is tanulni szeretnék és egy pörgős, tartalmas műsort keresnek.


A karakterek remekül kidolgozott, különleges személyiségek. Az egyik főcselekmény a szerelmi háromszög, amelyben a két abszolút ellentét Micheal és Rafael küzd Janeért. Micheal becsületes, türelmes, és mindennél jobban szereti Janet, ám kicsit túl naiv, talán részben ezért is csúszik ki Jane a kezei közül. Rafael vele ellentétben egy zűrös család tagja, az élete folyton pörög, tekintve, hogy saját szállodájuk van, és néhol még át is csúszik a rossz fiú szerepbe, mivel ő egy tipikusan olyan ember, aki mindent megtenne a célja elérésért, még ha ez a cél jó is. Ez akár sablonos is lehetne, de e helyett egy izgalmas pezsgést visz a részekbe. Dob rajta az is, hogy nem egyértelmű ki fogja végén magáénak tudni Jane-t, és az sem, hogy a néző kinek szurkol, mivel mind Rafael, mind Micheal érdekes személyiség, valamint egyszerre igazán szerethetőek, de sokszor könnyen lehet őket utálni is.

A krimi vonala se lapos, mindig meg tud lepni minket a forgatókönyv író. Sosem lehet tudni igazán ki a jófiú és ki áll a rossz oldalon, ami megerőlteti a fantáziánkat, majd aztán megbotránkoztat az igazsággal.

A sorozat egyébként a 3. évadjánál tart, és évadonként 22 résszel bír. A történet rövid leírása is eléggé bonyodalmas, de az egész még inkább mozgalmas és összetett. Egyszerre rengeteg szál fut, és emiatt sosem válik unalmassá, kiszámíthatóvá. Ha egyetlen sorozatot ajánlhatok, hogy kezdjétek el nézni, az egyértelműen ez. 
Ti melyik fiúnak szurkoltok? 
Tovább...

Sorozatajánló: Hazudj ha tudsz

október 18, 2016

Ma kivételesen nem egy sitcomról fogok mesélni, hanem egy merőben más sorozatról, a Hazudj ha tudszról (eredeti címe: Lie to me). 
Egy amerikai sorozatról van szó, amit a Fox csatorna adott le. 
A részek a sitcomokkal ellentétben egész hosszúak, általában 45 perc körül mozognak. (Habár a gyakorlott sorozatozók ezt már megszokhatták). Sokszor komoly odafigyelést igényel a cselekmény, hogy követni tudjuk a történéseket.

A Hazudj ha tudsz dióhéjban egy olyan nyomozós sorozat, mint a CSI vagy az NCIS, csak egy kicsit felturbózva. A főszerepben Cal Lightman, és a Lightman-csoport van, akik különféle eseteket oldanak meg. Ám nem csak bűntényekkel foglalkoznak, hanem különböző felkéréseknek is eleget tesznek, esetenként magánszemélyeknek végeznek nyomozásokat. Ez már éppen elég újdonság ahhoz, hogy a sorozat színesebb legyen, mint egy New York-i helyszínelők. Ugyan nem hinnénk, de lehet izgalmas egy nyomozás mindenféle elmebeteg sorozatgyilkos nélkül is

A következő érdekesség, amiről a sorozat a címét is kapta, az az, amivel tulajdonképpen az egész Lightman-csoport foglalkozik. Nem csupán a testbeszédet és a mimikát tanulmányozzák, de még a mikrokifejezéseket is a másodperc egy törtrésze alatt felismerik. Így mikor egy adott ügyben hallgatnak ki embereket, esetleges gyanúsítottakat, rögtön tudják, hogy az illető hazudik e vagy nem. Persze ezek mellett még a félelmet, a dühöt vagy a meglepetést (és még sok minden mást) is látják. Időnként, hogy higgyünk nekik bizonyos megállapításaikkal kapcsolatban, több híres képet kapunk az adott érzelemről. 
Mint más sorozatokban, a szereplők magánélete itt is megjelenik, néha-néha már szappanopera jelleget öltve. Ha valaki nem kíváncsi erre, annak idegesítő lehet, ám alkalomadtán jól eltalálják az érzelmi töltetek mennyiségét. 
A 45 perces részek eleinte két szálon futnak. Nem csak egy eset után nyomoznak, hanem a csoport egyik fele ebben, a másik pedig abban. Ezeket könnyű elkülöníteni. A továbbiakban, nagyjából a második évadtól viszont részenként csak egy történetet kapunk. Ezek már nagyobb horderejűek, komolyabb történeseket dolgoznak fel, mint elődeik. Ez is szemlélteti a fejlődését a csoportnak. 
A szereplők többnyire sémákra épülnek, de találhatunk köztük igazi egyéniségeket.
Ott van kezdetnek az egész csoport agya és professzora, Cal Lightman, aki sok évet töltött a mikrokifejezések tanulmányozásával. A személyisége hiába vagány és magabiztos, ettől a sok tudástól mégis elveszítette a bizalmát az emberekben és nyilván olyan dolgokat lát meg, amiket nem feltétlen kéne vagy esetleg még ő sem akar, vonatkoztatva a magánéletére. Néha már-már varázslatszerűen lát át az embereken, ez sajnos olykor hiteltelenné teszi a karakterét, annak ellenére, hogy egy egykor létező személyről mintázták őt.
Lightman társa, az egykori pszichológus, Dr Gillian Foster. A hölgy adja a női főszereplőt, aki az együtt töltött idő alatt már megtanulta kezelni Calt és a furcsaságait, szokásait. Mint ahogy egy jó női karakterhez illik, sokszor megbotránkozik, képviseli az érzelmeket és a jóhiszeműséget, miközben próbálja visszafogni az agyament igazgatót. 
A kedvenc karakterem Eli Loker, a kis csodabogár. Már a sorozat elején megtudjuk róla, hogy radikális őszinteségben "szenved", vagyis minden túlzás nélkül, ami a szívén az a száján. Nem kevésszer botránkoztat meg másokat. 
Aki még az arckifejezéseket vizsgálja a Lightman-csoport tagjaként, az Ria Torres, aki a sorozat elején még reptereken vizsgál át bőröndöket, de veleszületett tehetsége, a mikrokifejezések észrevétele emeli be őt a Lightman-csoportba. Mint újonc még nem ismeri a járást, ezért sokszor láthatjuk ők kiakadni, vagy veszekedni. 
A sorozat egyetlen állandó fiatal szereplője Emily Lightman, Cal tinédzser lánya. Különös karakterrel állunk szemben, mivel ő az, aki viszonylag tényleg realisztikusan hoz egy átlagos tini lányt és még csak nem is idegesít minket halálra. A reakciói és a viselkedése normális. 
Ben Reynolds már nem tanulmányozza az emberi mimikát, hanem csak kisegíti a csoportot. FBI ügynökként van dolga a Lightman-csoportban. Hasonlóan Ria Torreshez, új tagként nincs mindig tisztában a szokásokkal és az eljárási technikákkal. 

Nyilván ez a sorozat sem mindig tökéletes, van hogy ellaposodnak a részek, de az esetek többségében tudnak valami újat és ha izgalmasat nem is, de érdekeset hozni.

Ti láttátok már ezt a sorozatot? Mit szóltok hozzá?


Tovább...

Sorozatajánló: Modern család

október 16, 2016

Sziasztok!

Hihetetlen sorozat mániás vagyok, de nem az a fajta, aki fandomot alapít a Trónok harca dicsőítésére, hanem egy teljesen másik ágat képviselek. Az én területem a vígjáték-sorozatok, amikből egy rész nagyjából 20-24 perc és ezek mind epizodikusak, kevés áthajlással. Nem kell túlzottan sok időt a nézésükre fordítani, háttérzajnak is jók és nem nagy baj, ha nem tudod mi történt az előző részben.

Most is egy ilyen sorozatról szeretnék beszélni, a Modern családról. Egy ideje felütötte a fejét egy különös stílus, ami úgy adja le ezeket a sorozatokat, mintha egy valóságshow-t néznénk. A kamerakezelés enyhén bizonytalan és a szereplők sokszor beszélnek külön, egyenesen a nézőkhöz. Nincsen minden poén alá nevetés vágva és az aláfestő zenét is kihagyták. Ezektől lesz az egész valós, illetve néhány helyen rettentő lehangoló, hiába vannak benne poénok. Hasonló stílussal találkozhattunk már az Office című sorozatban, amiben Steve Carell játszik, őt már több híresebb filmben is láthattuk. Ha nem ismernénk már az arcát, tényleg hihetnénk azt, hogy egy valóságshow-t nézünk.

A történet nem túl bonyolult, lényegében részeként változik. Ám a középpontjában egy hatalmas család áll és nem egyszer ez adja meg a komédia alapját. Karakterek terén olyan egyénekre épít, akik egy átlagos emberi viselkedésformát testesítenek meg. Ugyan van néhány forma, aki nekem még hiányzik, de lehet, hogy csak belerondítanának a képbe. 
Mindennapos problémákkal küzdenek meg a szereplők, a konfliktusokban legtöbbször a sok félreértés a ludas. Na meg persze sokszor viselkednek úgy mint egy igazi család, vagyis mindenki veszekszik mindenkivel. Ám a legtöbb rész végén mégis hallhatunk egy érzelmes monológot, amit végül úgyis porrá zúznak, ezzel is a realitás érzetét erősítve. Hiszen a valóságban sem áll le senki beszédet mondani az elmúlt napok eseményeiről. 
A cím, vagyis a Modern család nem mindig jelentkezik a sorozatban. Hiányolok néhány elemet belőle, illetve vannak benne fura dolgok, amiket így, 2016-ban nehezen tudok elképzelni. Például, amikor valaki otthagyja az egyik családtagjánál a mobilját és természetesen visszamegy érte. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy mai fiatal el tud szakadni annyira a telefonjától, hogy elhagyja. 
Szóval a modern jelző inkább a család felállására utal. Van itt minden a családtagok között, ami 100, sőt talán 10 évvel ezelőtt sem volt elképzelhető. A karakterek hétköznapiak, de az egymással való kapcsolatuk nem igazán. 

Kezdjük akkor a családfa legtetejéről. Az egész család legöregebb tagja Jay Pritchett, a 60 múlt apuka. Arcát már ismerhetjük, hiszen az őt alakító színész, Ed O'Neill volt az Egy rémrendes család híres apuka karaktere. Úgy tűnik ezt azóta sem tudta levetni magáról. Ám minek is csinálna mást, ha jó ebben? Tökéletesen illik rá a konzervatív amerikai szellemiség, ám ezzel mégis teljesen szembe megy az, hogy elvált és a második felesége egy fiatal és gyönyörű kolumbiai bevándorló, Gloria. Ő képviseli a tipikus kolumbiait, vallásos, hisz a babonákban és persze nagyon harsány. Többször felemlegeti, hogy milyen rossz sora volt azelőtt, hogy Jay feleségül vette volna. Gloria előző házasságából hozta magával Manny-t, a koraérett fiát, aki verseket ír, érzelmes és az öltözködése is egészen szokatlan a korabeli fiúkéhoz képest.
A nagy korkülönbség ellenére Jay és Gloria teljes szívükből szeretik egymást. Be kell valljam imádom az ő szálukat pont emiatt.


A családfának még koránt sincs vége. Jay előző házasságából született egy fiú és egy lány, akik már jócskán belefutottak a középkorúságba. Az elsőszülött Claire, egy ingatlanügynök, Phil Dunphy felesége. Claire eleinte háztartásbeli anyuka, majd később újra meg újra munkába áll. Nagyon jól megtestesíti egy többgyermekes anya szerepét. Többször mond nemet, mint igen, próbál gondoskodni mind három gyerekéről és igyekszik a helyes irányba terelgetni őket. Ami még kifejezetten tetszik benne, hogy remekül előadja azt a krízist, amit egy anya akkor élhet át, amikor a gyereke serdülni kezd, vagyis nem áll vele szóba és semmit sem tud róla. Az egyetlen kivetnivalóm, hogy Claire anyuka létére úgy néz ki mint egy modell. 
Sajnos Philt nem tudnám annak a tipikus apukának nevezni. Sokkal együgyűbb annál, mint amilyennek én az apákat ismerem. Viszont nagyon becsülöm, hogy milyen jó kapcsolatot ápol a fiával. Sokszor öröm nézni, hogy néhány részben mit össze nem hordanak ketten. Eléggé infantilis, lehet hogy a kapuzárási pánik jelentkezik így nála. Nyílt feminim jellegű viselkedést tanúsít, Claire-rel való kapcsolatában mondhatni ő a nő, sokkal érzelgősebb mint a felesége. 
Ahogy már említettem Philnek és Claire-nek három gyereke van. A legidősebb Hailey a tipikus népszerű lány, akinek szita az agya. A sorban következő lány Alex, akit kockának nem lehet mondani, ám gyíknak igen. Szinte az összes részben tanul vagy készül valamire. A legkisebb kölyök Luke, aki leginkább olyan ütődött mint az apja. A fura gyereket testesíti meg, akinek néhány gondolatát nem lehet hova tenni.

Jay fiatalabbik gyereke Mitchell, aki történetesen meleg és kapcsolatban él Cameronnal. Mitchell a homoszexuálisak érzéketlenebbik fajtáját jeleníti meg, akiken nem látszik annyira a másságuk. Nehezen beszél az érzelmeiről, nem pepecsel apróságokkal. Ám forrófejű és könnyen megbántódik. Nem igazán hisz semmiben, ő a pár földhözragadtabb tagja. Eközben Cameron a cukibb, akiről lerí, hogy a saját neméhez vonzódik. Úgy beszél, gesztikulál és öltözik, ráadásul mikor örökbe fogadnak egy vietnámi kislányt, ő marad otthon vele. Lily a szemük fénye és meg is érződik a jellemén a neveltetése. Önző, akaratos és sokszor illetlen.
Cameron és Mitch nem egyszer kerülnek összetűzésbe a lányuk nevelése, többször pedig a jellemük különbözősége miatt. Habár ez nem csoda, hiszen a részek többsége abból áll, hogy mindenki a párjával veszekszik a családban.
Külön hálás vagyok az alkotóknak, hogy sem a többi család, de a meleg páros intimebb életét nem vetítették kamera elé. Néhány szájra puszin kívül vadabb jelenetekkel nem találkozhatunk.
A sorozatban még feltűnnek mellékszereplők, vannak akik csak egy rész erejéig, ám vannak olyanok is, akik néhol többször felbukkannak, ilyen Phil apja és Jay exfelesége.


Nem vallanám a kedvencemnek ezt a sorozatot, habár az tény, hogy eléggé ráfüggtem. A részek pörgősek, több szálat is végigkövethetünk, a párbeszédek sokszor szórakoztatóak, nem is beszélve a történésekről. Tudják, hogyan lehet egyszerre viccessé, szórakoztatóvá és érzelmessé tenni egy sorozatot. Habár a statikus stílusa gyakran inkább lehangolóvá, valóságossá teszi az egészet. Így vannak olyan jelenetek, amiken nevetni kéne, de az egész annyira hihető, hogy inkább lehangolódunk rajta. 

Azoknak tudnám ajánlani ezt a sorozatot, akik nem veszik túl komolyan a dolgokat. Ha teljesen beleéled magad, akkor könnyen el fog tudni szomorítani. Érzelgőssé annyira nem válhatsz tőle, találkoztam már vígjáték létére sokkal mélyebben megérintő sorozattal. 

Történetek: 3/5
Humor: 4/5
Karakterek: 5/5
Összhatás: 4/5

Ti láttátok már ezt a sorozatot? Nektek hogy tetszett?


Tovább...

Sorozatajánló: Dokik

október 11, 2016

Ma megismerkedhetünk még egy sitcommal, a Dokikkal (Scrubs), ami 2001-ben debütált, itthon a TV2 és a Comedy Central jóvoltából láthattuk a részeket. 
A sok kórházas és orvosos sorozat mellett most találkozhatunk egy humoros feldolgozással is. A történetek a medikusok, orvosok és ápolók bizarr mindennapjait foglalják össze. A részek epizodikusak, általában nincs túl sok összefüggés két rész között, egyenként is lehet élvezni őket. A poénok nagyon ritkán igényelnek előzetes ismereteket. Még a karakterek közötti kapcsolatokat is érteni lehet. 

A sorozat részei húsz perc körül mozognak. Ezeket nyolc, illetve kilenc évadon keresztül élvezhetjük. Az első 24 rész még lehangoló, nem találta meg az igazi stílusát, de a többi évad egyre jobban feljebb kapaszkodik. Az utolsó évad eredetileg egy spin offnak készült, ezért már az egésznek egy sajátos hangulata van, csupa új szereplővel.
A részek igazi varázsa nem csak a végtelen hülyeségben van, hanem a komolyságában is. A történetek hiába vannak tele idiótábbnál idiótább poénokkal, a tragikumot és a komoly hangulatot mégis sikerül megőrizni, amikor arra szükség van. 

A hangsúly sokszor a szereplőkön van, a rengeteg stílus és jellem, a szituációk, amikbe kerülnek mások által, elviszik a részeket. Többször húzható párhuzam a szereplők belső lelki vívódása között. Nem egyszer fordul elő, hogy egy külső bölcsesség hozza el számukra a megoldást. 
Rengeteg szereplő van. A főkaraktereken túl, sok-sok mellékszereplő is boldogít minket, és azokat már meg sem említem, akik néha egy, vagy néha akár 4 rész erejéig bekerülnek a képbe. 


A részek John Dorian, vagyis JD szempontjából vannak elmesélve. Ő számol be a történésekről, az ő képzelgéseit láthatjuk és az ő narrációját hallhatjuk. A poén legalább ugyanannyiszor csattan el JD fején belül, mint a sorozat valóságában.
Karakterét és jellemét leginkább a HIMYM Ted Mosby-jához tudnám hasonlítani, hiszen az átélt problémái sokszor férfiasak, ám olykor nőiesek is. 
JD medikusként kezdi a sorozatot a Szent Szív nevezetű kórházban. Az évadokkal előre haladva ő is fejlődik, tanul. Szinte más ember lesz a nyolcadik évad végére, mint amilyen még az elsőben volt.

JD legjobb barátja Turk, a fekete sebész-tanonc. Ketten tökéletes párost alkotnak a közös bolondságaikkal, a legtöbb esetben jól megértik egymást. 
Turk képviseli a sebészeket, az úgymond agyatlan réteget, akik szimplán a menőségre és a vagdosásra mennek. 

Az első részben még ismeretlen Elliot Ried is medikusként érkezik a Szent Szívbe. A részek múlásával egyre jobb és közelibb kapcsolatot létesít a középponti "bandával". A férfias név ellenére egy neurotikus nőről van szó. Remekül bemutatja, hogy egy feminim személyiség milyen gondokkal találkozhat nem csak a kórházi munkában, de szimplán az életben is. Sokan együtt érezhetünk a szorongásaival, ügyetlenségével és bizonytalanságával. 

Carla Espinosa már ismeretes a kórházban, évek óta ott dolgozik nővérként. Rajta keresztül ismerhetjük meg az ápolók alárendeltségét. Na meg persze ő is bemutatja neki a női nem megpróbáltatásait, ám sokkal határozottabban tudja kezelni a helyzeteket. Egy igen erős nővel állhatunk szemben,

Dr Cox az orvos, a kemény férfi, aki sosem mutat gyengeséget és tudatlanságot. Ismeretes hosszú és kegyetlen beszédeiről.
Bob Kelso a látszólag gonosz, lelketlen igazgató, aki a hatalmát nem egyszer használja ki saját kedvére. 
Aztán ott vannak még a többiek is, a Mindenes, a Todd, Ted és még sokan mások. Minden egyes résztvevőjük csak a mi szórakoztatásunkra. 


Remélem sikerült mindenki kedvét meghoznom ehhez a sitcomhoz. Ti mit szóltok hozzá? Láttátok már?
Tovább...
Feliratkozás: Bejegyzések ( Atom )
Üzemeltető: Blogger.