Milyen lenne utazni a jövőbe? Milyen technikai találmányok lesznek? Teljesülnek-e az ábrándok, hogy levegőben repülő autók lesznek, a robotok átveszik az uralmat? 

Belegondoltál már, vajon mi lesz a világgal 200 év múlva? 1800-ban tudod hogy mi történt. 2200-ban tudni fogják, mi történt 2000-ben, amikor éltél.

Hogyha belegondolunk, a jövőt már a holnapi napra is érthetjük. A jövőt már egy órával későbbre is érthetjük.

És mit tudunk kezdeni a jövővel? 

Csak hogyha egy kicsit jobban belegondolunk. A jövőnket kis részben mi irányítjuk. Mi tervezzük meg mit fogunk csinálni, mire szánunk időt és mire nem. 

Átértékeljük, a jövőben mennyire lesz hasznos egy adott program, mennyire lesz kevésbé hasznos. 

Gondoljunk bele abba is, hogy a "Hogyan képzeled el magad 5 év múlva" kérdés, mennyire nehéz és igazából majdnem lehetetlen megválaszolni. 

Bedobhatunk felszínes mondatokat, hogy áá igen, én újságíró szeretnék lenni, én színész, én politikus, én tanár. De nem tudhatjuk, mi lesz akkor, mondhatom hogy újságíró szeretnék lenni, ha nem lesz újság, aminek írjak, mert az online média teljesen átveszi az uralmat. 

Azonban ahhoz, hogy 5 év múlva azok tudjunk lenni, amit kimondunk, mit kell tennünk?

Terveznünk. És küzdenünk. 

Future is now.

A jövő most van.

Most kell tenni a jövőért.

És itt szeretném leszögezni, hogy nem egy motivációs szöveget szeretnék írni, hanem

A tanáraid az iskolában azt mondják, magadnak tanulsz, nem azért hogy jó jegyet kapj. 

A szüleid otthon azt mondják, a te jövőd, te döntéseid.

A barátaid elfogadják a döntéseid, de hogyha valami sántít, mondják. 

Tehát mik is azok a dolgok, amik egy szép jövőhöz kellenek? 

1. át kell gondolni mit szeretnénk
2. milyen tudás kell hozzá
3. hogyan érhetjük el
4. milyen áldozatokat kell hozni
5. milyen áldozatokat hoznánk meg érte
6. hogyan lehet a célt továbbfejleszteni
7. hogyan tudod kiküszöbölni az akadályokat

El tudod érni magadban, hogy tényleg annyira fontos legyen számodra a célod, hogy ne problémaként kezeld az akadályokat, hanem kihívásnak. 

És a kihívásokat úgy lásd, hogy azok neked lesznek jók, nem pedig fárasztó nyűgnek. 

Természetesen a napocska nem fog mindig mosolyogni. Lesznek völgyek, de lesznek emelkedők is, amiknek hogyha elérsz a tetejére, és lenézel, 

Persze hogyha azt mondom mindenki volt már kávéfüggő, az nem lenne olyannyira igaz, minthogy a 16 év fölötti emberek szerintem 99%-a fogyasztott már életében kávét, vagy legalábbis tudja, hogy milyen az íze. 

Igen, mindenkinek nehezek a reggelei, megnyugodhatsz, nem csak neked!

Szól az ébresztőóra, összeszűkült szemekkel felkelsz majd reggelit készítesz magadnak, közben készülődsz az indulásra, de valami nem stimmel. Arcmosás, nagy pohár hideg víz és fél óra után is ugyan úgy fáradt vagy. 

Mi lesz az első dolog amiért ilyenkor nyúlsz?

Természetesen a kávé. 

2. Az íze

Ledarálod a kávét, megszagolod. 

Már ekkor is mennyei. 

Bekapcsolod a kávégépet, feltöltöd vízzel, majd nézed ahogy kifolyik a kis barna folyadék és gőzöl és érzed az illatát és csodálod mennyire gyöngyörű és tiszta. 

Majd megkóstolod és az íze is gyönyörű és tiszta. Na jó. Az íze keserű, megcukrozod. Pedig elvileg nem szabadna, hiszen a kávé keserű íze nagyon jót tesz a szervezetnek. Ezen kívül az édes és a sós ízek mellé kevés keserű van. 

Ízesíted, jobbá teszek, számodra finomabbá.

Mindenkinek megvan a kedvenc kávétípusa. 

Én személy szerint egy kis tejjel szoktam, leginkább lehűtés miatt (jégkocka túl íztelenné teszi, fagyi általánbn nincs fent), és cukor helyett mézzel édesítem kicsit. Tö-ké-le-tes ízkombináció.

3. Mások miatt

Nagyon ritka szerintem, de láttam már olyan embert, aki azért ivott kávét, mert mások is. 

Ebben lehet látni a rosszat, de lehet látni a szépet is. 

Lehet hogy meg fogja szeretni, vagy soha többé nem iszik kávét, de az biztos, akkor és ott inni fogja, akár először, akár másodszor, de nem maga miatt.
Kicsit ezt ahhoz lehet hasonlítani, mikor valaki csak akkor iszik vagy cigizik, mert olyan társaságba keveredett, vagy alapból olyan körökben mozog, de hogyha csak teázgatós emberek között lenne, nem lenne igénye sem a cigire, vagy, sem az alkoholra.

4. A hangulata miatt

Nem tudom, kedves olvasó írsz, vagy csak idetévedtél, mert érdekelnek az ilyen blogok. Bármelyik is legyen, van olyan helyzet is, amikor a hangulat hiányzik az embereknek, amit a kávé ad.
Lehet ez olyan eset, amikor valakit elhívunk kávézni, pedig igazából csak beszélgetni szeretnénk vele, mégis kell valami olyan pótcselekvés, ami miatt elhívhatjuk magunkkal.
Akik dohányoznak, biztosan ismerik a reggeli cigi és kávé a lágy napsütésben. Akár télen akár nyáron. Vagy csak egy finom ízesített latte elszürcsölése valami baromi jó helyen, ahol nyugis zene szól, nincsenek sokan, de mégis kellemes tömeg van.
Meg hát azért valljuk be, ősszel a sütőtökös kávénak is megvan a hangulata!

5. Nem szeretik a teát

Kicsit sablonos ok, de akinek koffeinre van szüksége és alapból teát inna, de nem szereti, a kávéhoz menekül.

6. Kíváncsiak

Persze ez leginkább a fiatalokat érinti, hiszen ha valaminek nem ismerjük az ízét, akkor meg szeretnénk tapasztalni.
A felnőttek mindig ezt isszák, rengeteg automatában lehet kapni, akkor miért ne próbálják ki, milyen is lehet a kávé íze?
Másik lehetőség, ha valaki mondjuk egy nagyon csinos, elegáns helyre megy, legyen az étterem, cukrászda, kávézó, ahova eredetileg csak egy teára mentek volna. A szituáció adott, nézegetik a listát, majd egyszer csak megakad a szemük a kávén, ami nagyon különlegesnek és egyedinek és minőséginek van feltüntetve. Persze. Miért is ne próbálnák ki.

7. Valami forrót kívánnak

Tél van és esik a hó, vagy ősz van és szakad az eső. Bemenekülnek egy kávézóba, cukrászdába.
Melegitalos választék?
Tea, kávé, forrócsoki.
Egy a háromhoz az esélye, hogy valaki a kávét választja.

8. Valami hideget kívánnak

Mi ne esne jobban egy hosszú munkanap után, mint leülni és elszürcsölni egy jó kis jegeskávét. Olyan tejszínhabos, fagyis, jégkockás tejeskávés félét. Nem olyat, amibe beletesznek két jégkockát és nesze, jegeskávé.

9. Hogy beinduljon az agyuk

Vizsgaidőszak van és te nem tanultál semmit és már éjfél van és másnap két vizsgád is van de nem tudod hogy mit tegyél az életeddel, mert fáradt is vagy meg azt se tudod mit kellene tanulni, teljesen pánikolsz, teljese elveszted a fonalat és már nem érted az életet és beszélni se tudsz és pörög az agyad mert izgulsz és félsz hogy mi lesz veled másnap, de közben,
nem tudsz tanulni.
Legyen az definíció, vers, valakinek az életrajza, történelmi évszámok, vagy nem is muszáj igazából vizsgaidőszaknak lennie, elég egy szünet utáni hét az iskolában.
Ha nem is élénkít igazán, már a gondolata annak, hogy te most kávét iszol, feltölt energiával. Nem beszélve arról mennyivel jobb érzés

10. Instagram kép miatt

Ehhez, inkább nem fűznék semmi kommentet! 

Most kissé csajos téma következik, remélem nem bánjátok.

Lány vagyok, tehát be kell valljam, hogy én is, mint biztos közületek is sokan, hát... imádok vásárolni. Elsősorban könyveket, de néha rámjön az izgalom, hogy kellenek a ruhák, amikből sosem lehet elég. Kinyitom a szekrényt, mégsem találom az igazit és ebből szoktak lenni a hisztik reggelente. Jöhet az ismerős kérdés, a ,,Mit vegyek fel?" Ez túl nagy, ez túl kicsi, ez nem úgy áll, ahogy szeretném, ez túl elegáns, ez túl lezser, stb...

Szeretek alkalomhoz illően öltözni, minden egyes darabot nagy gonddal választok meg, ha elmegyek valahová. Általában mindennek oka van, hogy mit miért és hogyan viselek. Igyekszem, hogy az öltözködésemmel kifejezzem magam és azt, ahogyan az adott alkalomhoz viszonyulok. Ahogyan iskolába nem veszek fel báliruhát, úgy egy esküvői fogadásra sem megyek el laza melegítőben és pulcsiban. 

Sajnos az én legnagyobb problémám, hogy sohasem találom meg az ideális ruhát, amit tökéletesen tudnék viselni magamon. Mostanában, ha elmegyek vásárolni, általában üres kézzel térek haza, pedig égeti a kezemet a ruhára szánt pénz! Bemegyünk egy boltba és alig akad meg a szemem egy-két darabon, amikre esetleg az a reakcióm, hogy ,,elmegy", nem hogy azt mondhassam: ,,Ez álmaim ruhája!"

Tehát a vége úgyis mindig ugyanaz lesz: maradnak a régi, sok számmal nagyobb együtteses pólók...

A helyzet az, hogy fel lettem kérve koszorúslánynak az egyik unokanővérem esküvőjére. Mivel egyedüli koszorúslány leszek és ez pedig nem egy nagyszabású lagzi lesz, nem nagyon határozták meg a viseletem. Egyértelműen legyek csinos, a ruha ne legyen se fehér, se mintás, ahogy illik. Van néhány szép ruhám, de egyik sem való erre a szerepre. Tehát bele lehet kezdeni a vásárlásba és a folytonos nézelődésbe, hogy mégis mit vegyek majd fel. 

Közben értelemszerűen megküzdök a boltok minden egyes nyavalyás hátráltató tényezőjével.

Haladjunk szépen sorban, hogy mik is ezek.

Találnunk kell egy boltot. Ez nem olyan nehéz, elég sok pláza van, ahová egyszerű eljutni, még a kisebb településeken is találni már ruhaboltokat. Na meg van néhány olyan nevesebb üzlet, amiket mindenhol megtalálni, ezekben találni mindent, felsőket, alsókat, cipőket, ékszereket, kiegészítőket... Szóval ha a környéken csak egy H&M van, akkor ott már szinte be is lehet vásárolni. Ám ez még nem jelenti azt, hogy bármi is tetszeni fog abból, ami ott van,

Ráadásul nem egy nevetséges darabot tudnak a piacra dobni. Van néhány háló illetve horgolt terítő, amiket a kislányok képesek egy szimpla melltartóra rávenni. Lehet én vagyok elmaradott, de szerintem iskolába nem való olyan felső, amiben a komplett mellük látszik melltartóstól mindenestől. 

»Tipp: Lányok, hagyjunk valamit a pasiknak arra az esetre, ha kettesben akarunk maradni velük! Ha már mindent látnak első ránézésre, minek vetkőztessenek le benneteket? Maradjunk meg finom úrihölgynek, mintsem útszéli kéjlányoknak.

Fogjuk rá, hogy találtunk néhány olyan ruhadarabot, amik hogyha nem is az álom ruhák, de valamennyire okésak. Mehetünk próbálni!

Sajnos néhány boltban közel sincs annyi fülke, mint kéne, hosszúak a sorok, kicsi a hely. Nem egyszer volt, hogy még a tökéletes ruhadarab megtalálása sem volt elég ahhoz, hogy kiálljak egy ilyen sort.
»Tipp: Hogyha barátnőnkkel megyünk vásárolni, akkor ne legyünk szégyenlősek, nyugodtan be lehet vállalni, hogy egy fülkében próbáltok (persze, ha elfértek). Ilyenkor legalább, ha felvettetek valamit, nem kell átkiabálni neki a szomszédba, hogy nézze meg és véleményezze. Esetleg egymás választott ruháit is kipróbálhatjátok a poén kedvéért.

A próbafülkéknek sokszor nem csak a méreteivel vagy a darabszámával van gond. Előfordul néhány rettentően igénytelen hely, ahol se egy kis ülőkét, se valamilyen szőnyeget nem tettek le. Nyáron ez külön macerás, hiszen kinek van kedve a csupasz lábával a mocskos padlón taposni? Ahol nemrég jártam, ott az összes porcica, hajszál és kosz felgyúlt a próbafülkém szélében. Nem lett több kedvem a próbáláshoz. Ám az is elég lehangoló, amikor nem tudsz leülni, illetve nem tudod hova lepakolni a cuccaidat. Mintha csak azt mondaná az üzlet, hogy oldd meg magadnak, hogy hova hajtogatod le a nadrágodat, vagy hova teszed a táskád. 

IV. kör

le sem tagadhatnám, hogy a feketét szeretem a legjobban magamon
forrás

1, A hiszékeny

Ő az, akinek be lehet mesélni, hogy betetted a papagáj alá a házi feladatodat, vagy éppen azt, hogy azért késtél, mert a nagymamád szomszédjának a macskáját kellett leszedned a fáról. Megértően bólogatni fog és háromszor megkérdezi, biztos minden rendben van-e.

2, "Felmondok"

Minden iskolában van olyan tanár, aki utálja az egész kócerájt a benne lévőkkel együtt, legyen az tanár vagy diák. Minden apróságon elkezd pattogni, akár azon, hogy valaki nem csinált leckét. Onnantól kezdve egy fél órás mesét hallhatunk, arról, hogy miért utálja a diákokat, majd a Józsi bácsit és őneki ez az utolsó éve, utána felmond. És ezt biztos minden évben elmondja!

3, Az unalmas

Ez a típus azért szörnyű, mert az ő órája felér egy egész napi szenvedéssel. Leginkább csak reménykedni lehet, hogy ne az első órát tartsa, mert ha igen, az tuti, hogy egész nap fáradt leszel utána, annyira leszívta az agyadat azaz egy. Viszont az óráin tuti meg tudod írni a házi feladatot, ha ügyes vagy.

4, A béna

Egyszerűen nem tud tanítani. A diákok rendszerint azt csinálnak az óráin amit szeretnének: házi feladatot, telefonon játszanak, galacsinokat dobálnak, kártyáznak vagy esetleg sakkoznak, hiszen nem tud rendet tartani. 

5, A szigorú

Na az ő óráján tuti biztos nem lehet olyat csinálni, mint az előző pontban. Oda kell figyelni nála és szigorúan kapod a karókat ha bármiféle hiányod van, legyen az toll, papír, tankönyv, füzet vagy a lecke.

6, Az idegbeteg

Sose tudni miért, de mindig rossz kedve van. Nála nagyon oda kell figyelni minden apróságra. A házi elkészítésére, a jelentkezésre, a telefonokra, mindenre. Különben lesznek gondok!

7, Aki mindig mesél

Gyakorta lehet tőle hallani az "elnézést a kitérőért" és társai című mondatokat, hiszen mindig eszébe jut valami, amiről az óra közben csacsogni lehet. Ez a tanár tuti nem tud csöndben maradni még a témazáró ideje alatt sem és gyakran beszéltet minket a "ki hiányzik?" és egyéb sablonos szövegekkel indítva.

+1, A kegyetlen

Ez szerintem a lehető legrosszabb és legaljasabb. Imád embereket kipécézni, megérzi a félelmedet, a készületlenségedet és egyből kihív felelni. Esetleg egy jópontos (nem tudás esetén egyesért) felelni. Szörnyű az ilyen alak!

Nálatok melyik a legjellemzőbb? :)