A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolat. Összes bejegyzés megjelenítése

Óda a Menetrendhez

február 22, 2017


A szabályok azért vannak,
hogy megszegjük őket,
a menetrend azért van,
hogy lehessen késés.
Egyik nap utaztam a hetesen,
tudod, nálunk nem hetes útvonal van,
hanem járat,
ami átlagosan hét percet késik.
Egyesek szerint ez a szerelem,
mások szerint a boldogság,
szerintem csak egy felszínes,
magasztos érzelem,
amit én még nem tudok megnevezni,
mert fiatal vagyok.
Ó, társadalom, te hibátlan, szent lény.
Mindenki táplál, mindenki sajnál, pedig
ha valakinek már kezdetben is mérgezett
ételt adunk,
nem fog jót tenni neki.
Lehet,
férfi, nő, öreg, fiatal,
rasszista, nem rasszista,
ostoba, nem ostoba,
szőke nő, barna nő.
Bárki vagy,
ez akkor is késik.
Pontosan hét percet,
de ha  valamikor
talán
megszokod,
újabb hét perc lesz.
Ilyenkor történik ugyanis az, hogy
két járat egybecsúszik
és akkor nem arra kell fogni
a sok embert,
hogy mindenki most jön haza a munkából,
hanem az életre,
na meg a menetrendre.
De mit is képzelek magamról, én csalfa,
vak legény!
Istenségnek látszó,
földiekkel játszó,
menetrendet jelentő
papír,
mit mindenki tisztelt, mint anyját nem,
mit mindenki tisztelt
mint senki mást sem.
Ó, menetrend,
bár szeretnél,
s én mondanám,
vénülő kezemmel fogom meg a jegyemet,
már vénülő szememmel, őrizem a jegyemet
mert idézet nélkül senki sem egyedi
mert egyediség nélkül nem lehet késni.

Egyik nap utaztam a
kétszázhuszonhetessel.
Békés, magányos út volt,
hiszen rajtam kívül csak az egy
és a kétszázhuszonhét utazott.
Na meg a sofőr.
Rápillantott csuklójára, pontosan késik-e,
de nem látott semmit,
és igazából
nem is érdekelte.
Felidézte milyen nap lehet,
de itt nincsenek napok.
Egy óra itt nem hatvan percből áll,
egy óra itt senki sem tudja hány percből áll.
Mindenki csak a késéseket nézi
mert minden óra elfogyott
és nincs elem
és nincs elme,
Ady meghalt, Csokonai nem reménykedik tovább.
A késés letelt.
Mennem kell.
Ezerkétszázkilencvenhét perc múlva találkozunk.
Szia.
Amúgy.
Igen.

Az is egy prímszám.

Jövő

október 14, 2016
Kicsit elrugaszkodom most a hétköznapi témáktól.
És a jövőről szeretnék beszélni. Tümmtümmtümm.

Szóval hogyha azt mondja neked valaki, hogy jövő, mire gondolsz?

Milyen lenne utazni a jövőbe? Milyen technikai találmányok lesznek? Teljesülnek-e az ábrándok, hogy levegőben repülő autók lesznek, a robotok átveszik az uralmat? 
Belegondoltál már, vajon mi lesz a világgal 200 év múlva? 1800-ban tudod hogy mi történt. 2200-ban tudni fogják, mi történt 2000-ben, amikor éltél.

A jövőről azonban én most nem ilyen értelemben szeretnék szólni. 

Hogyha belegondolunk, a jövőt már a holnapi napra is érthetjük. A jövőt már egy órával későbbre is érthetjük.

És mit tudunk kezdeni a jövővel? 

Íriányíthatjuk?
Befolyásolhatjuk?
Kiszámíthatjuk? 

Véégülis...

Csak hogyha egy kicsit jobban belegondolunk. A jövőnket kis részben mi irányítjuk. Mi tervezzük meg mit fogunk csinálni, mire szánunk időt és mire nem. 
Átértékeljük, a jövőben mennyire lesz hasznos egy adott program, mennyire lesz kevésbé hasznos. 

Gondoljunk bele abba is, hogy a "Hogyan képzeled el magad 5 év múlva" kérdés, mennyire nehéz és igazából majdnem lehetetlen megválaszolni. 
Bedobhatunk felszínes mondatokat, hogy áá igen, én újságíró szeretnék lenni, én színész, én politikus, én tanár. De nem tudhatjuk, mi lesz akkor, mondhatom hogy újságíró szeretnék lenni, ha nem lesz újság, aminek írjak, mert az online média teljesen átveszi az uralmat. 

Azonban ahhoz, hogy 5 év múlva azok tudjunk lenni, amit kimondunk, mit kell tennünk?
Terveznünk. És küzdenünk. 
Future is now.
A jövő most van.
Most kell tenni a jövőért.

És itt szeretném leszögezni, hogy nem egy motivációs szöveget szeretnék írni, hanem

megmutatni hogy tényleg a kezedben van a jövőd.

A tanáraid az iskolában azt mondják, magadnak tanulsz, nem azért hogy jó jegyet kapj. 
A szüleid otthon azt mondják, a te jövőd, te döntéseid.
A barátaid elfogadják a döntéseid, de hogyha valami sántít, mondják. 

Tehát mik is azok a dolgok, amik egy szép jövőhöz kellenek? 
  1. át kell gondolni mit szeretnénk
  2. milyen tudás kell hozzá
  3. hogyan érhetjük el
  4. milyen áldozatokat kell hozni
  5. milyen áldozatokat hoznánk meg érte
  6. hogyan lehet a célt továbbfejleszteni
  7. hogyan tudod kiküszöbölni az akadályokat
Mert természetesen nem úgy megy, hogy eldöntöd, és valóra válik, mint egy kívánság a mesékben. 

Viszont

El tudod érni magadban, hogy tényleg annyira fontos legyen számodra a célod, hogy ne problémaként kezeld az akadályokat, hanem kihívásnak. 
És a kihívásokat úgy lásd, hogy azok neked lesznek jók, nem pedig fárasztó nyűgnek. 

És hogyha minden sikerült....

Természetesen a napocska nem fog mindig mosolyogni. Lesznek völgyek, de lesznek emelkedők is, amiknek hogyha elérsz a tetejére, és lenézel, 

mosolyogni fogsz, nem pedig a fejed fogni, milyen nehéz volt. 


Üzemeltető: Blogger.