Az angol írónő öt részes sorozatából már három magyarul is megjelent a Könyvmolyképző kiadó Vörös pöttyös kötetei között: a Vihar, a Szikra és a Szellem. Ezekből, és majd az ezt követő részekből megismerhetünk öt fiút: Christ, Gabrielt, Huntert, Nicket és Michealt, akik mind egy-egy elemet képesek uralni, ráadásul közülük négyen testvérek. 

Már az első kötetben megcsodálhatjuk a Brigid Kemmerer által felépített fantasztikus világot, melyben minden természeti történést, katasztrófát azzal magyaráz, hogy egyes személyek képesek uralni az öt elemet: a vizet, a tüzet, a levegőt, a földet, valamint a szellemet. Mindezt egy körben elhelyezkedő ötágú csillagként kell elképzelni: mindenki a kör valamelyik pontján helyezkedik el, tehát általában két elem közt, ám néhány szerencsés (vagy szerencsétlen…) a csillag egyes csúcsán: ők a tiszta elementálok, akik képesek uralni valamelyik elemet.

A Merrick testvérek közül csak Micheal elég érett, és idős ahhoz, hogy kordában tudja tartani kellőképpen az elemét, ám középiskolás öccsei még csak tanulják ezt, ami elég sok galibát okoz számukra. Az újonnan városba költöző Hunter pedig legkisebb mértékben sem könnyíti meg a dolgukat azzal, hogy ötödikként teljessé teszi az elementálokat. Ugyanis a szellem uralói, mint Hunter mások. Ők bizonyos szinten mindegyik elemet tudják uralni, de egyiket se túlzottan. Ők az őrzők, akik arra hivatottak, hogy a másik négy elem képviselőit, a tiszta elementálokat ellenőrizzék, ez pedig leginkább a megölésüket jelenti.

Márpedig őket, nem csak a négy testvért, de Huntert is, aki nem esett át az őrzők kiképzésén, nem kevés ember akarja megölni. Szinte kaotikusan sok. Emellett a sok stressz mellett természetesen nem egyszerű megtalálniuk a szerelmet, és pont ez az a nehézség, amiről egyes kötetekben olvashatunk.

Persze a lányokat sem kell félteni. Mindegyikük hordoznak titkokat, és megvan a maguk baja. 

Az első, Chris kötetéből megismert Becca, apa nélkül nőtt fel, és nem csak Chris zúg bele, hanem Hunter is.

Gabriel potenciális barátnője, Layne, csupán 15 éves, de meg kell birkóznia a süket-néma öccse okozta nehézségekkel, az anyjuk jelenlétének hiányával, és a teste tökéletlenségével, tekintve, hogy egészen kicsiként, egy tűzesetben teste nagy része megégett. Milyen ironikus, hogy Gabriel éppen tűzelementál…

A Hunterrel megismerkedő Kate, pedig ő maga is egy ötödik, aki ráadásul őrzőként dolgozik a városban, fiatalkora ellenére. Az ő kötetük arról szól, hogy önmagukat keresik, mivel hogy egyikőjük sem tudja pontosan, kinek az oldalára kellene állniuk: a saját elemük, vagy a másik négy elem képviselői mellé.

Pontosan egyetlen olyan sorozat van jelenleg, aminek összes (magyarul megjelent) részét a kedvenceim közé sorolom. És az ez a sorozat. Gyorsan olvastatja magát, még az E/3-as elbeszélés ellenére is, a kötetek külön-külön egy-egy fiú szerelmi történetét, saját magával, és többiekkel való viaskodását írja rá, de a részek együtt is egy nagy történetet adnak ki. Borzalmasan fordulatos, nem kiszámítható, és emiatt nem válik unalmassá, még három rész után sem. Nem csöpög a nyáltól, és külön kiemelendő, hogy szerintem alulértékelték, mikor tizenhat éven felülieknek ajánlották.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a vörös pöttyös könyveket, a fantasyt és a romantikát, és erős idegrendszere van…

Ezzel a könyvajánló gyűjteménnyel most a Valentin napot egyedül töltő, szingli könyvmolyoknak szeretnék kedvezni. Tipp: mondd mindenkinek, hogy kapcsolatban vagy, nem kell azt nekik tudni, hogy valójában egy aktuális olvasmány a szerelmed, és nem egy hús-vér ember…

Egy könyv, ahol a szerelmi szálban nincsen harmadik fél

Vannak okok, amiért jó szerelmi háromszöges történetet olvasni. Például azért, mert sokkal izgalmasabb, és kiszámíthatatlanabb, jó esetben, még egy fajta verseny is kialakul a két fél között, és mindenki eldöntheti, kinek szurkol. Ez egy idő után, mikor sokat olvasol egymás után, viszont már elég unalmassá, és sokká válik. A Shiver - Borzongás című könyv Maggie Stiefvater-től azonban megnyugvást hozhat azoknak, akik egy egyenes szerelmi szálról szeretnének olvasni. A történet szerint Sam, aki vérfarkas, minden télen farkas bőrben Grace házával szemben, az erdő szélén álldogál, és tulajdonképpen csak nézik egymást. Aztán egy nyári napon emberbőrben találkozik a lánnyal, és elindul a szerelmük története, amit felváltott szemszögből ismerhetünk meg. A könyv első, körülbelül száz oldala egyébként elég slampos, és nem csodálnám, ha sokan feladnák már itt az olvasását, de azután felpörögnek az események, és egy igazán izgalmas olvasmánnyá válik. Mindenkinek ajánlom, akik szeretik az első látására szerelem sztorikat, és a vérfarkasokat. (Egyébként egy sorozat első tagjáról van szó, a Mercy Falls farkasainak, még 2+1 része van ezen kívül.)

Egy történet, ahol szinte a legvégén derül ki, ki lesz a befutó

Az előző szempont ellentéte. Nagyon ritka az olyan regény, ahol egyáltalán nem lehet sejteni, ki fog nyerni. A Lángra lobbant nyár című LOL kötetben, Jennifer Salvato Doktorski azonban elég sokáig húzza, míg kiderül. Ráadásul nem is csak kettő, hanem legalább három jelölt van. A főszereplő Rosie nem rég szakított az exével, Joey-val, akivel szemben eléggé elveti a sulykot, mikor bosszút akar állni. Távoltartási végzés lesz a vége, de még ez is alig tántorítja el a lányt, hogy ne zaklassa volt szerelmét. Emiatt szülei jó ötletnek tartják, hogy a szomszéd fiúval, Matty-vel, aki kiskora óta jó barátja, és kocka haverjaival egyhetes útra induljanak, Amerika másik felére. Rosienak legkevesebb kedve sincs három sráccal összezárva bejárni az országot, de nincs más választása. Előbb-utóbb aztán már legkevésbé sem várja a hazatérést. De vajon ki nyeri el Rosie szívét? 

A könyv egyébként tipikus Lol regény, összecsapott happy end-del, de egy összességében aranyos, szórakoztató cselekménnyel.

Barátság extrákból, szerelem

Szintén elég tipikus szerelmi történet, ahol a két főszereplő semmi mást nem szeretne egymástól testiségeken kívül, aztán kiderül, hogy mégis. Bevallom, én már nagyon unom a hasonlókat, és ha lehet, elkerülöm őket. A The Duff – A pótkerék című egy kötetes történet azonban tökéletes választás azok számára, akik szeretnek ilyeneket olvasni. A könyvben Bianca és Wesley történetével ismerkedhetünk meg, akik nem igazán kedvelik egymást, de jók egymásnak arra, hogy eltereljék egymás figyelmét az otthoni zűrökről. Ráadásul Wesley, aki a suli nagymenője, és minden lány vágyálma – természetesen Biancán kívül -, DUFF-nak nevezi őt, ami annyit tesz, hogy szerinte a barátnői közül Bianca a legkevésbé szép, és nem is illik közülük, tulajdonképpen csak azért tartják őt, hogy a többiek jobbnak tűnjenek mellette. Nem is csoda, hogy Bianca nem bírja a srácot, igaz? De aztán kiderül, hogy lehet félre ismerte…

Ettől a regénytől egyébként én sokkal többet vártam. Az alap szituáció nagyon tetszett, és ehhez képest számomra elég unalmas volt a történet. Ezzel szemben a könyv alapján készült a film pozítv csalódás volt számomra, így azt is nagyon ajánlom azoknak, akiknek elnyerte a tetszését a leírás. (Figyelem! Ha előbb olvasod a könyvet, és csak aztán néznéd meg a feldolgozást, készülj fel rá, hogy szinte teljesen másról szól, így meg se próbáld összehasonlítgatni…)

Egy szerelem, ami a valóéletben biztos, hogy nem valósul meg

Nem gondolkodtam rajta sokat, hogy mi kerüljön ide. A Szent Johanna Gimi története eléggé klasszikusnak számít az ifjúsági könyvek között Magyarországon, így már az én kezemben is megfordult, ideje tehát megemlítenem. Leiner Laura regénye hatalmas népszerűségnek örvend, és nyilvánvalóan mindenki megtenne bármit, hogy a főszereplő sráchoz, Cortezhez hasonlító fiút kaphasson meg magának. Fantasztikusan néz ki, kedves, menő, ki tudja hány nyelvet beszél folyékonyan, a szülei Amerikában élnek, és egy évvel idősebb az osztály majdnem minden tagjánál. Ezzel szemben a főszereplő Reni a könyv alapján nem tartozik a tipikus legszebb lányok közé, szerencsétlen, stréber, hisztis, és naiv. Az osztályukról szóló sorozat tagadhatatlanul kötelező olvasmány a műfaj kedvelőinek, és elég aranyos történet, egy remekül kiépített világban, amibe mindenki bele tudja élni magát a maga módján, azonban bárki akármennyire imádja a sztorit, és köteleződött el mellette (ahogy én is), azt nem lehet tagadni, ha reálisan akarunk látni, hogy semmi esély nem lenne ennek a szerelemnek a beteljesülésére a való életben. De hát erről szólnak a romantikus regények, és a remény hal meg utoljára, nem igaz?

Egy szerelmi háromszög, ahol annak szurkoltam, akinek szinte senki más

Ugyan nem olvastam A Végzet Ereklyéi sorozat összes részét (egészen pontosan a harmadik kötet felénél feladtam legalább egy időre), de ameddig eljutottam, sikerült megimádnom Simont. Alapból imádom a vámpírokat (bár nem annyira, mint a vérfarkasokat), és általában az esélytelenebb fél pártjára szoktam állni, de ezen túl Simon egy rendkívül aranyos srác, aki mindent megadna Clary kedvéért, és valóban a lány érdekeit tartja szeme előtt. Vele szemben Jace (akármennyire helyes Jamie Campbell Bower, akiként elképzeltem) pusztán néha tud aranyos lenni, de emellett elég sokszor bunkó, arrogáns, beképzelt, és gyakran a saját érdekeit jóval előrébb helyezi, mint Clary-ét, sőt még van, hogy árt is ezzel a lánynak. Természetesen Jace-t sem utáltam, hiszen majdnem lehetetlen, de Simont sokkal jobban kedveltem. Lehetséges, hogy a következő részek után másképp gondolnám?

Ti milyen példákat hoznátok fel az egyes pontokhoz?