...mert igen is van mi(k)re büszkék lennünk! :) 

5+1 magyar találmányt gyűjtöttem össze nektek, amikről már biztosan hallotattok, sőt használtátok is. De vajon tudjátok kinek köszönhetjük ezeket a hasznos találmányokat? 

Bíró László József találta fel ezt a nagyszerű találmányt, aki hiába az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát, a második világháború alatti üldözések miatt Argentínába kellett menekülnie. Ahol később 1943-ban kapta meg erre az eszközre a szabadalmat.

Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik ez a találmány, amit 1940 szeptember 4-én mutattak be.

1974-ben találta fel ifjabbik Rubik Ernő, aki a szabadalomban térbeli, logikai játékként nevezte meg találmányát. A Rubik-kocka eredeti neve bűvös kocka volt. Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg. Nagyon rövid idő alatt szerzett hatalmas népszerűséget a játék. Oly annyira, hogy 2003 óta kétévente megrendezik a Rubik-kocka-világbajnokságot. A linkre kattintva, még a képen látható tortát is eltudjátok készíteni videó segítségével. 

Kandó Kálmán mérnök alkalmazta elsőként a világon a háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatást a mozdonyoknál. Így ő általa közlekedhetünk ma elektromos vonatokon és akár villamosokon is.

Szent-Györgyi Albert ő volt az első és jelenleg az egyedüli olyan magyar tudós aki Nobel-díjat kapott a munkáságáért (1937). Sok fáradtságos kutatás után rájött, hogy a paprika sok C-vitamint tartalmaz ezek után Norman Haworth-nak elküldte a vizsgálatának egy részét. Így már Norman könnyen feltudta rajzolni a molekula szerkezetét. A C-vitamin felfedezésével magyar tudósunk szinte azonnal világhírnévre tett szert.

A különleges folyadék állati vagy emberi vérből készül, de az oxigén szállításáért felelős hemoglobint titkos és már nemzetközileg is szabadalmaztatott módszerrel "újracsomagolják". A művér vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható. Ez a találmány Horváth István nevéhez fűződik. 

Rengeteg magyar találmány létezik még, mint például: tű nélküli oltókészülék, hangosfilm, félautomata fényképezőgép, Béres-csepp, Dinamó-elv, Neumann-elv, telefonközpont és stb, amikről hamarosan olvashattok még! 

Az Arany Birodalom nem az egyetlen munkája Honfy Ágnesnek, aki 2004-ben kezdett írással foglalkozni. Ám írói karrierej a saját bevallása szerint előbb végetért minthogy elkezdődhetett volna. Ez már az eltelt évek számán is látszik, hiszen az Arany Birodalmat 2006-ban adta ki az Agenda kiadó.

A borító szemetgyönyörködtető, híven visszaadja a regény hangulatát.

Mind a 672 oldal hasznosan van kitöltve. A fejezetek elején általában a világ saját íróitól találhatunk szemelvényt, amik segítenek kicsit tájékozódni a világban és annak a berendezkedésében, befolyásolnak minket a helyes gondolatok és vélemények irányába. A fejezeteket csillagok tagojlák további részekre, megkönnyítve az olvasást és a szálak elválasztását.

A történet a mi világunk egy alternatív dimenziójában játszódik. Hasonló kontinensek, hasonló országok, hasonló felépítéssel és elhelyezkedéssel. A különbség, hogy a 15. század környékén, ahol a könyv szerint járunk, a dolgok egy éles kanyart vettek. A családok, birodalmak, egyház élén már nem a férfiak állnak többé, hanem a nők. Övék a hatalom, a döntés joga. A női író láttán gondolhatnánk, hogy egy feministával állunk szemben, de Honfy Ágnes ezt a rendszert nem a saját perverz vágyainak kielégítésére hozta létre. Hiszen majdnem az egész könyv arról szól, hogy hogyan próbálják megdönteni ezt a rendszert. Fantasztikusan jelenik meg az arany középút ideája, ahogy egyik szélsőséget sem részesítik előnyben. Ezentúl azt is jól kifejezi, hogy az ekkora mértékű elhajlásnak már nem lehet szép szavakkal véget vetni és idő kell ahhoz, hogy minden rendeződjön. 

A főkarakter, Eril útját és jellemfejlődését E/3 történetmesélésben követhetjük végig. Egy-két másik szereplő miatt szakadunk csak el tőle néha, és rajtuk kívül mások jelenébe ritkán nyerünk bepillantást. Éppen csak annyi információt kapunk a többi szereplőről, amennyit máshogy nem kaphattunk volna meg. Mivel Eril átszeli a Birodalmat, a kontinenseket, nem csak a térbeli helyzetét változtatja, hanem idővel a személyisége is fejlődik. Ez olyan finoman van megoldva, hogy szinte észre sem vesszük, csak amikor a regény vége felé kezdünk érni. Ott van egy pillanat, amikor megjelenik másodjára, illetve harmadjára az egyetlen enyhén természetfeletti vonulat és láthatjuk, ahogy Eril hozzáállása változik. 

Rengeteg karaktert felvonultat előttünk az írónő, de szerencsére nem egyszerre. A főszál mellett elvesző mellékszereplők neveit előfordul, hogy elfelejtjük, de jó asszociációs képességgel könnyen visszatérhetünk elmében és lélekben az Arany Birodalom világába, ilyenkor nem kell sok, hogy rájöjjünk, melyik név melyik szereplőt takarja hála a megfelelő szövegkörnyezetnek.

Nem csak bonyolult emberek közötti szövevényes kapcsolatokról van szó, hanem birodalmak, országok viszonyáról is. Ám mind a kettő fele ugyanolyan komplikált a regénynek. Az írónő elég jól felépítette az alap helyzetet, a konfliktust, a megoldásokat, látszik, hogy egy értelmes ember áll a történet mögött. Sajnos néhány szituáció nem világos mindig. Mivel a legtöbb esetben nem ismerjük meg az egész tervet, hanem csak szeleteket kapunk belőle, hogy mi is néhány karakterrel együtt izgulhassunk a végkimenetelen, néha belezavarodhatunk a dolgok mikéntjébe. A regény végére már annyi csapat harcol egymás ellen, megy jobbra-balra, hogy már csak olvasunk, de fel nem fogjuk, hogy ki mit miért csinál. 

Összefoglalva az Arany Birodalom, ha nem is tökéletes, sokkal jobb annál, hogy íróját csak úgy besöpörjük a szőnyeg alá. A történet zseniális, a felállított világ érdekes és megvan a saját hangulata. A karakterek nem rosszak, habár nem is kiemelkedően egyediek (ami persze nem gond). A fantasy-rajongóknak mindenképpen csak ajánlani tudom, akkor is, ha nincsenek benne sárkányok.