Az Acélszív című regény Brandon Sanderson ujjai nyomán született. Az írónak nem ez az első műve, már elnyerte az én és mások elismerését is a Ködszerzet című sorozatával. Az Acélszív 2013-ban jelent meg először, majd 2014-ben magyarul is kiadta a Delta Vision Kft. Könyveit több mint huszonöt nyelvre fordították le, művei a bestsellerek élén állnak világszerte.
A borító Mike Bryan munkáját dicséri és noha nem túl szemet gyönyörködtető, mégis hű a történethez, hiszen visszaadja az író által felvázolt világot.
A regény négy nagy részre van bontva, összességében pedig 41 fejezetből áll. A fejezetek nem túl hosszúak, így könnyen lehet velük haladni.
A történet alapja egy manapság elég közhelyessé vált téma, amit már jól ismerhetünk, ha máshonnan nem is, a Marvel világából. Ám Sandersonnak még ezt a klisét is izgalmassá és újjá varázsolnia. A történet a jövőben játszódik, ahol az Idolok vették át a hatalmat, olyan emberszerű lények, akik valami oknál fogva különféle erőkkel rendelkeznek. Chicago városát is egy ilyen hatalmas Idol uralja, Acélszív. Az elnevezése nem véletlen, nem (csak) a szíve keménységére utal, hanem egyik képességére is, miszerint képes acéllá változtatni bármilyen élettelen dolgot maga körül. Chicago is csupa fém, az élet tíz év múlva ebben a világban teljesen felborul és mindenki az életéért küzd. Az Idolokkal csupán a Leszámolók mernek szembeszállni, ők az átlagemberek egy kisebb csoportja.
A történetet David Charleston szemszögéből ismerjük meg. Az E/1 szemszögnek sok előnye és hátránya is van, amiket nem nehéz felismerni, tekintve, hogy a Ködszerzet sorozat végig E/3-ban számol be az eseményekről és a világról. Az E/3-as nézőpont segít mindenre jobban rálátni, komolyabban tudjuk venni a történéseket és mindenkit sokkal jobban megismerhetünk. Viszont az E/1-ben ténylegesen valaki szemszögéből, szinte élesben történik minden. A főszereplőt ismerjük meg a legjobban, a belső gondolatait, érzéseit és így nő a szívünkhöz leginkább. E/3-ban az író a megfelelő szavakkal és mondatformálással azt tud elhitetni velünk, amit csak akar, E/1-ben ezt talán egyszerűbb megoldani, mivel csak azt tudjuk, amit a főszereplő, ez esetben Dave.
Egy idősebb tinédzserről van szó, aki ebben a kietlen világban is szórakoztató tud lenni. Miatta nem is lehet olyan komolyan venni a történéseket, annak ellenére, hogy emberek halhatnak meg, sőt halnak meg. Különös ellentétben van így a környező világ és a fiú belseje. Állandó traktálást kapunk félresikerült metaforákból és hasonlatokból, sokat mosolyoghatunk rajta.
Az E/1-es mód miatt a többi karaktert nem ismerhetjük meg annyira, sok minden rejtve marad David, illetve az olvasó előtt. De hiába hinnénk azt, hogy ez néha a történet rovására mehet, még sincs így és nem is baj, hogyha néhány indokolatlan részlet a homályban marad.
A "tudományos" magyarázatok beleillenek a szövegkörnyezetbe, nem kérdőjelezzük meg, hogy egyes szerkezetek tényleg úgy működnek-e, ahogy az le van írva. Ezzel szemben viszont irracionális néhány Idol képessége és az is, hogy egyetlen magyarázatot sem kapunk azok működésére, hiába nem tudják az emberek sem a magyarázatot. A regény elején például felbukkan egy Idol, akinek a különleges képessége, hogy a pisztolya tölténytárából sohasem fogynak ki a golyók. Elképzelni nem tudom, hogy ez akármilyen módon hogyan lenne megvalósítható.
A karakterek kicsit talán felszínesnek tűnhetnek, mivel a fentebb említett E/1 miatt nem tudjuk olyan mélyen megismerni őket és a múltjukat. Mégis így kívülállóként jól kidolgozottnak tűnnek, mindegyik egy-egy jellem, nem mosódnak egybe hasonlóságok miatt. Van mókás és van véresen komoly karakter is.
A regény folytatása a Tűzlény, abban a kötetben talán többet meg fogunk tudni a karakterek múltjáról.
A helyszínek, cselekmények nincsenek túl hosszan kifejtve, a terjengősség így nem vonja el a figyelmünk a tényleges történésekről. Laza stílusa miatt könnyen lehet vele haladni, könnyed olvasmánynak mondanám. Habár a vége felé minden eléggé komolyra fordul, ami szerintem zseniális fordulatokat is tartalmaz, de azokhoz ez a könnyed kifejtés nem ad elég táptalajt.
Mindenesetre Brandon Sanderson ebben a regényében is bizonyítékul adta határtalan fantáziáját, amit szerintem sürgősen ki kell használni, amíg lehet. Az Acélszív című regényt, akármilyen nyomasztó lehet is a világa, mindenképpen csak ajánlani tudom!

Tudom, hogy egy könyvértékelést ígértem, de a napokban megnéztem az Eleven testeket és egyszerűen annyira megragadott a története, lényege, hogy muszáj voltam félretenni a könyveket és erről írni pár sort. Remélem nektek is felkelti az érdeklődéseteket ez a téma és elolvassátok, megnézitek ezt a sztorit vagy ha már láttátok, akkor elmondjátok nekem a saját véleményeteket róla.