A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ország. Összes bejegyzés megjelenítése

Őrség Zöld Aranya

december 25, 2016
Ha már közeleg az évvége akkor ideje beszélni az év tortájáról. Azonban előtte tisztázuk azt, hogy mi is az az ország tortája? 

Az ország tortáját minden évben augusztus 20-i ünnepségek alatt mutatják be Budapesten és még számos hazai cukrászdákban. Később szinte bármelyik cukrászdában megkóstolhatjuk ezt a tortát vagy akár a hivatalos publikálás után otthon is elkészíthetjük. A Magyarország Tortája gasztronómiai verseny győztes tortáinak bemutatása és kóstolása rendszeresen a Magyar Ízek Utcája elnevezésű eseményen történik. 
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a Magyar Köztársaság kormányának felkérésére a 2007. augusztus 20-i ünnepségre alkotta meg először az ország tortáját. Azóta a Miniszterelnöki Hivatal és az Ipartestület minden évben közösen írja ki a pályázatot, amely során az ország különböző pontjain található cukrászatok nevezhetnek saját tortáikkal, a megtisztelő cím elnyerésére. A kiválasztást mindig egy neves szakmai zsűri végzi.
A 2016. évi verseny eredményét a szakmai zsűri négy fordulós értékelés után hirdette ki. Az első körben az anonim nevezett tortákból választott ki tíz tortát, a második körben a tízből a három döntőst jelölte meg, majd a döntős tortákat újrakóstolva a készítőikkel konzultálva javaslatokat tett a cukrászmestereknek a kiválasztott torták tökéletesítésére. 


És ki és mivel az idei év győztese? 
A címvédő Szó Gellért nyerte el az ország tortája címet Az Őrség Zöld Aranya fantázianevű tortájával. Ő mindenhol a helyi ízeket keresi és francia tanulmányútja óta az egyszerű és világos aromákat próbálja összeállítani. Ez a torta erre az egyszerű harmóniára (és a piros-fehér-zöld színekre) épül: a friss málna, a még frissebb joghurt és tökmagolaj találkozásáról szól.

Na és akkor lássuk is a receptet....

HOZZÁVALÓK

Pirított tökmag:
200 g tökmag

Tökmagpraliné:

50 g cukor
18 g víz
75 g pirított, darált tökmag
25 g őrségi tökmagolaj

Ropogós réteg:
125 g tökmagpraliné
70 g fehér csokoládé
30 g hántolt ostya

Zselatinmassza:
250 g víz
50 g tisztított zselatin (200 bloomos)

Málnazselé:
200 g málnapüré
3 g NH pektin
30 g cukor
25 g zselatinmassza

Tökmagos felvert:
120 g egész tojás
96 g kristálycukor
32 g invertcukor
1 csipet só
48 g házi joghurt
72 g liszt
48 g mandulaliszt
3 g sütőpor
58 g őrségi tökmagolaj

Fehér csokoládés Bavarois-mousse:
200 g tejszín (35%-os)
1 db vaníliarúd kikapart magja
40 g zselatinmassza
220 g fehér csokoládé**
480 g felvert tejszín (35%-os)

Tökmagos glazing:
50 g víz
100 g kristálycukor
100 g glükózszirup
66 g sűrített tej
40 g zselatinmassza
100 g fehér csokoládé**
65 g őrségi tökmagolaj


ELKÉSZÍTÉS
Pirított tökmag: A tökmagot egy sütőlemezre vagy tepsibe kiöntjük, majd 180 Celsius-fokon 12 perc alatt megpörköljük. Fontos, hogy ez idő alatt legalább 3-szor kell átmozgatni, így minden oldala egységesen fog megbarnulni.
Tökmagpraliné: A pirított tökmagot egy robotgépbe tesszük. A cukrot a vízzel 118 Celsius-fokra felfőzzük, ezáltal cukorszörpöt készítünk. Közben a robotgépet elindítjuk és amikor eléri a cukoroldatunk, akkor cukorszirupot óvatosan a darált tökmagra öntjük, majd hagyjuk, hogy eldolgozza a gép. A végén még botmixerrel átmixeljük, majd hozzáadjuk az Őrségi tökmagolajat és még egyszer átturmixoljuk.
Ropogós réteg: A 70 g fehér csokoládét megolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tökmagpralinét és botmixerrel átmixeljük. Ezután hozzáadjuk a hántolt ostyát, majd spatulával óvatosan elkeverjük. Egy 22 cm-es tortakarikába kiöntjük és egyenletesen elkenjük, végül lefagyasztjuk.
Zselatinmassza: A vízhez hozzáadjuk a zselatint, megvárjuk míg a vízet teljesen magába szívja. majd felfőzzük/megmikrózuk annyira, hogy feloldódjon a zselatinunk. 
Málnazselé: A málnát elkezdjük főzni, majd 70 Celsius-foknál hozzáadjuk a cukorral elkevert pektint és így főzzük tovább. Mikor elkezd forrni, onnantól kezdve még 1-2 percig lassan forrásponton tartjuk, majd botmixerrel leturmixoljuk. A végén hozzáadjuk a zselatinmasszát és még egyszer átturmixoljuk. 22 cm-es tortakarikába kiöntjük, majd ezt is fagyasztjuk.
Tökmagos felvert: Az első 4 összetevőt robotgépbe tesszük, majd elkezdjük kihabosítani. A liszteket és a sütőport összekeverjük. Amikor elkezd habosodni a tojásunk, hozzáöntjük a joghurtot. A végén a liszteket spatulával belekeverjük a felvert tojásunkba. Ha ez meg van hozzáadhatjuk a tökmagolajat. Ezt már 24 cm-es tortakarikába öntjük, majd 160 Celsius-fokon 20-25 percig sütjük.
Fehér csokoládés Bavarois-mousse: A tejszínt a vaníliarúddal és a zselatinmasszával felmelegítjük, megolvasztjuk félig a fehér csokoládét, és mikor felolvadt a zselatinmasszánk, hozzáöntjük a fehér csokoládéhoz, és emulziót készítünk. Hűtőben pihentetjük, miután elérte a 18 Celsius-fokot, a felvert tejszínnel óvatosan elkeverjük.
Tökmagos glazing: Az első 4 összetevőt elkezdjük felforralni, amikor felforrt, 3 lépésben a fehér csokoládéhoz adjuk. Óvatosan elkeverjük. Figyeljünk rá, hogy minél kevesebb levegő kerüljön bele, mivel így sokkal szzebben tudjuk majd leönteni a tortánkat, ráadásul így nem lesz buborékos. A végén hozzáadjuk a zselatinmasszát. Felhasználás előtt adjuk hozzá a tökmagolajat.

A torta összeállítása:
A tökmagos felvertünket egy 22 cm-es tortakarikába vágjuk. Hozzáadjuk a mousse 1/3-ad részét és szépen elkenjük. Ezután rátesszük a kifagyasztott pralinénkat. Újból mousse, majd a kifagyasztott málnazselé. A végén az összes mousse-t rátesszük, majd kenőkéssel szépen elsimítjuk. Kifagyasztjuk a tortánkat.
Az előző nap elkészített glazinget felmelegítjük 45 Celsius-fokosra, majd ezzel burkoljuk a tetején. Legvégül kivesszük a formából hőlégfúvó segítségével, és 14 szeletben felszeleteljük. A tetejét szeletenként tejszínhab stuffra helyezett temperált fehércsoki-tollal díszítjük, melyeket nyers darált tökmaggal megszórunk.

Ti már kóstoltátok? Ha igen, hogyan ízlet? Vagy akár már otthon ki is próbáltátok?

Japán gasztronómia

by szeptember 01, 2016
Az utóbbi néhány évben sorra nyílnak a japán éttermek a világkülönböző pontjain köztük Magyarországon is elterjedtek az e fajta vendéglátók.
Mivel Japán sziget, ezért fontos szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is. A japán fogásoknál nagyon fontos a színek és a formák összhangja, valamint az, hogy minőségi alapanyagokból tápláló ételeket készítsenek. Mondhatjuk azt is, hogy a japán konyha legfőbb törekvése, hogy összhangba hozza az esztétikát és a tápértéket. A japán konyha alapját a zöldségek és a halak képezik. Fontos eleme még konyhájuknak a Koreából átvett szójaszósz és a tengeri alga. A japán konyha az ételek csoportosításánál nem az általunk ismert módszert használja, azaz nem az étkezés időbeli elhelyezkedése szerint csoportosít, hanem az elkészítés módja szerint.
Ha teljességgel őszinték akarunk lenni, akkor a japán konyháról az első dolog, ami eszünkbe jut, az a sushi. Erre a sztereotípiára építve sok japánnak mondott étterem hajlamos az ország gasztronómiáját az étlapján a sushira és annak válfajaira szűkíteni.
Igaz, a sushi tényleg alapfogás. Már csak azért is, mert a japán konyha két alapanyagából készül: rizsből és a sashimiből (nyers hal). Köztük különböző zöldségeket (répát, avokádót, különböző algákat stb.). 


 Japánban az édességnek illetve a desszertnek nincs akkora hagyománya, mint nálunk. Az étkezéseket általában rizzsel fejezik be. Ha mégis valami édesre vágynak, akkor a szezonnak megfelelő gyümölccsel zárják az étkezést.
A tea és a teaszertartás elmaradhatatlan része nem csak a japán gasztronómiai kultúrának, hanem a japán kultúrának is. A tea, azon belül is a zöldtea a legkedveltebb ital Japánban. A zöld teát melegen cukor és tej hozzáadása nélkül, magában isszák. A japán éttermekben ingyen szervírozzák az étkezésekhez. A japán teaszertartás igen nagy múltra tekint vissza. A IX. században Eichu buddhista szerzetes Kínából visszatérve vitte magával a teaszertartást a szigetországba.


Gyorséttermek sokasága található a nagyobb vonatállomások mentén, itt viszonylag olcsóbb ételeket, kellemes környezetben fogyaszthatunk. A hamburger- és szendvicsboltok mellett számos gyorsétterem található, ahol ínycsiklandozó japán fogásokat találunk. Ezek a gyorséttermek gyakran 500 jen alatti árakon kínálnak étkezési lehetõséget. Néhol még reggeli menüket is találunk.
A bevásárlónegyedek és szórakozó centrumok közelében szinte mindig figyeljünk a napi menü feliratra, itt 600 és 800 jen körüli áron tudunk egy napi ebédet elfogyasztani. Bőséges japán vagy nyugati típusú menük közül lehet választani. A „kaiten-sushi” boltokban a sushi sem számít a drága ételek közé.


A japánok számítanak arra, hogy étkezési szokásaik furcsának tűnhetnek egy európai ember számára, azonban egy japán étteremben érdemes odafigyelnünk néhány étkezési „szabályra”. Íme egy kis ízelítő:

• Lehetőleg kerüljük a kés és villa használatát.
• A pálcikákkal tilos mutogatni, ételt szúrni rá, s válogatni velük.
• A már nem használt evőpálcikákat a kihelyezett tartókra tegyük.
• A rizses és tésztás tálkákat balkézzel magasan emeljük a szánkhoz, s úgy csipegessük ki belőle az ételt.
• A levest szürcsölve illik meginni, közvetlenül a tálkából.
• A szójaszószt ne öntsük az ételre, inkább mártogassuk abba bele.
• A japánok nem használnak szalvétát, helyette meleg kéztörlőt kaphatunk.

Érdekességek Indiából

by augusztus 23, 2016
Az indiai szokások, illetve az ottani kultúra nagyon színes, és rengetek különleges jellemzője van. Most néhány érdekességet hoztam Indiából, hogy egy kis betekintést nyerjünk az ottani kultúrába, és jobban megértsük, mi is zajlik a világ második legnépesebb országának határain belül.



1) Ha az ember egy indiai városba tesz látogatást, feltűnhet neki, hogy az építészetben, a ruházatban, és szinte mindenütt a nehéz, díszes stílust képviselik. A legtöbb épület kacifántos boltozatokkal rendelkezik, kidolgozottak a terek, és minden ragyog az aranytól. Ezzel a gyönyörűséggel szemben sajnos nagyon szegény sorsú negyedek, családok vannak Indiában. Ez látható párhuzamot von a városokban.

Az Aranytemplom


2) Bár a nyugati világ sok hulláma eléri Indiát is, a nők nagy része még mindig száriban jár. A szári egy gyönyörű, hosszú, kendő szerű ruházat, amit arannyal, gyöngyökkel díszítenek. Akár nyolc méter hosszú is lehet, a nők minden testrészét fedi, egyes régiókban a fejet, arc egy részét is. Egy időben a férfiak is hordtak rövidebb, de hasonlóan díszes szárit, ez mára már kiment a divatból.

A szári


3) A krikett fontos, nemzeti sport. Ha krikett meccs megy a tévében, akkor hasonló óriási tömegeket mozgat meg, mint egyes országokban a futball. Sokan még szabadságot is kivesznek, hogy figyelemmel kísérhessék a mérkőzéseket, a sportot a második legnézettebb csapatsportként tartják számon. India nagyon eredményes mérkőzéseket szokott játszani krikettből, ez a 2016-os bajnokságok eredményein is látható.



4) Az ember társas lény, szokták mondani. Ez Indiában talán jobban megmutatkozik, mint bárhol máshol. Ölelkezve, kézenfogva járnak az utcán, sosem egyedül. Közvetlenek, és nem ridegek, mint ahogyan azt más országokban megszokhattuk. Mosolygósak, és nem félnek odamenni egymáshoz, beszélgetnek, és igazán szívderítő látványt nyújt az ottani közösség.


5) A tévhitekkel ellentétben nagyon sok vallás megfér egymás mellett. Hindu, muszlim, keresztény, minden megtalálható Indiában. A szegényebb sorsra jutott emberek így próbálják meg elviselhetőbbé tenni a sanyarú sorsot, abban bíznak, hogy következő életükben szerencsésebbek lehetnek.




6.) Indiában vallástól teljesen függetlenül szent állat a tehén. Nem eszik meg a húsát, nem tartják haszonállatként. Viccesen hangzik, de az utcákon gyakran fordul elő egy-egy kóbor tehén, úgy, mint másutt egy macska, vagy egy kutya. Még az autóutakon is megfordulhatnak, de ilyenkor sem ütik el, vagy bántják az állatot. Vagy odébbterelik, vagy egyszerűen megvárják, amíg a tehén távozik.




+1) Indiában található egy vasútállomás, melynek neve: Venkatanarasimharajuvariapeta


Augusztus 20.

augusztus 20, 2016
Sziasztok!
Remélem mindenki átérzi ennek a csodás nemzeti ünnepnek a hangulatát és max hangerőn hallgatja az István a királyt. Ugyan nem hétfő van, hogy zenével indítsam el a hetet, mégis hoztam nektek az ünnep alkalmából egy lejátszási listát a kedvenc magyar zenéinkből. Remélem élvezni fogjátok és találtok köztük néhány ismerőst.


Teakultúra

augusztus 19, 2016

A tea az Ázsiában honos teacserje leveleiből készül. Nem meglepő, hogy ez az ital főképp Kínából, Indiából és Japánból indult útjára a világ minden tája felé. Különböző fajtáiknak különböző élettani hatásaik is vannak (erről később fogok még írni).

Az elnevezés

A teának két szóalakja terjedt el különböző országokban. Ezek hasonlatosak az általunk használt tea szóhoz, például az olaszoknál ez , míg Amerikában ugyanúgy tea. A másik elterjedt szóalak a cha illetve chai. Az összes elnevezés egy kínai írásjelből ered, aminek kiejtése a mandarin és a min kínaiban is eltér. Míg a mandarinban chai-nak ejtik, addig a minben te-nek vagy ta-nak. Ezért van az, hogy a világ egyik felén így, a másikon úgy terjedt el az elnevezés.
1610-ben érkezett meg az első teaszállítmány Európába, a hollandoknak köszönhetően. Az ital híre gyorsan terjedt, sok feljegyzést találhatunk róla. Eleinte gyógytani hatásairól volt ismeretes és úgy terjedt el, mint üdítő ital. 

A tea ivásnak szertartása van, ez Kínában és az Egyesül Királyságban a legelterjedtebb. Hiszen náluk a tea nem csak a szomjúság csillapítására való, hanem egy közkedvelt társadalmi ceremóniát is jelent. Manapság is igazán kellemes dolog beülni egy teázóba és eliszogatni az italunkat egy kellemes beszélgetés mellett.

Teaszertartás

A legősibb teaszertartás a 12. században alakult ki a zen buddhizmussal karöltve. Ez a mai napig megállja a helyét. 
Japánban a teaszertartás helyszíne általában egy pavilon volt, ami minden dísztől mentesen, magányosan állt. Kicsi bejárata a legalacsonyabb embereket is meghajlásra késztette, ezzel jelképezve azt, hogy teázás közben mindenki egyenrangú. A helység belseje sem volt nagy, nagyjából 3-5 ember fért el benne. Az ablakok aprók voltak és magasan helyezkedtek el, így senki sem látott ki rajtuk. A pavilonba belépő vendégek elsőként a szoba egyetlen díszét, a tokonomát (falifülke) csodálták meg. Ezután körbeültek a tatamin (gyékény), közben a padlóba mélyesztett parázstartó fölött az üstben forrt a víz. A teamester egyenként készítette el a teákat a résztvevőknek, amit az illem szerint három lassú kortyban illet elfogyasztani. Mindezt azért, hogy a jelenlévők nyugodtak legyenek, így szakadhassanak ki a feldúlt hétköznapokból.

Ám nem csak Japánban vannak a teázásnak szigorú szabályai. Biztosan mindannyiunknak az eszébe jut erről az italról Anglia és az öt órai tea. Ezt a hagyományt 1800-ban teremtette Anna, Bedford hercegnője, s azóta is dívik az Egyesült Királyságban. Akárcsak Japánban, itt is meg van a teázás etikettje. Míg az ázsiai országban nem illik semmi komoly (pl. politika) dologról beszélgeti teázás közben, addig Angliában az is megvan szabva, hogyan illik megkavarni a kiskanállal a teát. Semmiképp sem szabad elkapkodni, a kanalat 6 óra irányából finoman mozgatjuk 12 felé. Még egy dolog, amit el kell döntenünk: a teát vagy a tejet öntjük előbb a csészébe? Ha nem vigyázunk, ez akár vitára is adhat okot. 


A teák osztályozása

  • fehér tea: nagyon fiatal levelekből készül. Magas az antioxidáns, különböző ásványi és vitamin tartalma.
  • sárga tea: nagyon kíméletes erjedésen esik át, majd nedves ruha alatt gőzölik, így a tea sárgás színezetet kap.
  • zöld tea: nem fermentált, nem hervasztott, kifejlett tealeveleket használnak. Általában frissítő hatású. Nagy arányban tartalmaz antioxidánsokat, megerősíti az immunrendszert.
  • oolong: a megsodort, hervasztott levelet az oxidációs folyamat közepén állították meg. Rendszeres fogyasztása gyorsítja az anyagcserét, vagy segít a fogyásban.
  • fekete tea: zöld tealevelekből készül, fermentált, néha zúzott vagy sodort, ezzel támogatják az erjedési folyamatot. Erősebb a zöld teánál, a koffein lassan szívódik fel, ezért élénkít és növeli a koncentráció képességét.
  • roiboos tea: a fekete teához hasonlóan teája szintén vörös. Afrikából származik és szintén fermentálják. Ugyan koffeinmentes, de gazdag az ásványi anyagokban.

A tea és az étkezés

Teát nem csak egy adott szertartás alatt fogyaszthatunk, hanem étkezés előtt, közben és után is. Ugyan a bor is finom, de amíg egy ilyen ital megzavarhatja az ételek ízét, addig a tea sokkal semlegesebb. A legtöbb zöld és darjeeling tea jól illik a főételekhez. 
A szárnyasokhoz jó teák a sencha, oolong, darjeeling, és ceylon. A sushihoz a zöld tea illik, a sült tonhalhoz pedig valami erősebb, például ceylon vagy darjeeling.
Étkezés előtt zöld teával érdemes alapozni, apró szendvicsekhez illetve a desszerthez az Earl Grey illik. Miután mindent elfogyasztottunk, jöhet egy kellemes borsmenta tea.

Üzemeltető: Blogger.